Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban

A szobák berendezése A vizsgálatban vont lakóházak szobáiban a paraszti la­kásberendezéshez képest fellelhető legnagyobb változás a korábbi korszakok bútorelrendezési tradícióinak fel­bomlása. A jelenség oka abban keresendő, hogy az új lakóházakba kerülő szobabútorok teljesen új formájú és új típusú bútordarabok, amelyek funkciójukat és használ­hatóságukat tekintve sem feleltethetőek meg a paraszti bútordaraboknak. A szekrénysorok, a hozzájuk passzoló ágyak, fotelek, dohányzózó asztalok formájukban teljesen új elrendezést kívánnak, aminek csírái a Béke bútorcsalád megjelenésével kezdődnek, hiszen a garnitúra hasonló elemekből állt, mint bútorgyárak új bútorcsaládjainak ter­mékei. A Béke garnitúra is rendelkezett több elemből ál­ló szekrénnyel, ággyá alakítható heverővel, két fotellel és egy hozzájuk passzoló körasztallal és négy székkel. Ezzel a bútorcsaláddal ki is alakul az a centrális elrendezés, amely később az újabb típusú szekrénysorok, dohányzóasztalok, ágyak és heverők megjelenésével a kockaházakban is megmarad. A lakások berendezésének szempontjából nemcsak az elérhető bútorok bírnak meghatározó erővel, hanem a család vagyoni helyzete is. S. NAGY Katalin öt csoport­ba és több alcsoportba osztotta az általa vizsgált társadalmat, amelyek a következők. 1. Kulturális ellátatlanok, akiknél a cél a létfenntartás, tárgyhiányban szenved a csoport. 2. Kulturálisan alacsonyan ellátottak, akiknél a cél a viszonyok fennmaradása. A csoport jobban szitu­ált tagjainál jelenik meg egy gyenge tárgyfelhalmozás. A szerző ide sorolja a falvak, átlagos körülmények között élő kozkaházak nagy részét. 3. Kulturálisan közepesen ellátottak, ahol cél a fogyasztás, így ez jellemző habitusuk. 4. Kulturálisan jól ellátottak, ahol megjelenik a kényelem. Státusz lakásbelsőkkel rendelkeznek a csoport tagjai. 5. Kulturálisan magasan ellátottak. Ok képezik azt a csoportot, amely szinte bármit megengedhet magának, és jellemzőjük a tárgyak közötti válogatás. 2 4 Az általunk vizsgált csoport homogénnek nevezhető, hiszen tagjaik egy-két kivételtől eltekintve a kulturálisan alacsonyan ellátottak közé tartoznak. Abba a körbe, akik a felhalmozás szintjén csak a kulturális tárgyak és dísztár­gyak szintjén tudnak fogyasztani, a bútorok és a kiegészítők cseréjét nem engedhetik meg maguknak. A vizsgált lakások mindegyikéről elmondható, hogy az egymásra rendeződő korok nemcsak a bútoroknál, ha­nem a kulturális tárgyaknál és a dísztárgyaknál is megfigyelhetők, sőt ebben a tárgykategóriában nemcsak az 1980-1990-es évek a korszakhatár, hanem a legújabb korból, napjainkból is nagyon sok apróbb tárggyal ren­delkeznek. A lakások dísztárgyai és kisebb használati tár­gyai közé bekerültek a piacokon kapható olcsó műanyag 24. S. NAGY Katalin 1987. 218-220. 17. kép. K. Lné, Kávás, Kossuth u. 16. (KOVÁCS Zsuzsa felvétele) áruk és a kínai boltok termékei. Ezek között találhatók terítők, apró kerámia dísztárgyak, de jellegzetes a nagyméretű, aranyszínű műanyagból készült falióra is. A szobáknál kétféle típussal találkozhatunk: az egyik azoknak az idős pároknak, vagy egyedül élő nőknek, férfiaknak a lakása, akik lakásukat csak saját maguk hasz­nálják. Ebben az esetben az egyik szobát alakítják ki la­kószobának, amely magán viseli a napi használattal járó kisebb fajta rendetlenséget. A lakóház másik szobája pe­dig valódi tisztaszobaként funkcionál, steril. A bútorok elhelyezése szinte katalógusban illő, a vitrinekben való­di rend van, nincs nagyobb tárgyfelhalmozás és zsúfolt­ság. A szobák, mint egy reliktum, annak a korszaknak az őrzői, amelyben elkészülnek. Felújításukra, átalakítá­sukra nincs igazán szükség, hiszen nincsenek valódi használatban. Azokban a házakban, ahol több generáció él együtt, nincs lehetőség tisztaszobák fenntartására. Itt az enteriőrök viszonylag zsúfoltak, a hely maximális kihasz­nálására törekszik a család, ami a lakás méretének korlá­tai miatt nem felétlenül szolgálja a praktikumot. A házak­ban együtt látjuk elhelyezve a régi szekrénysorokat az új kiegészítő bútorokkal, amelyek a család igényeinek megfelelően lehetnek a szülők vagy a gyerekek fekhelye­ként szolgáló, egyszemélyes vagy francia ágyak, vagy a gyerekek tanulásához szükséges polc és íróasztal. A szek­rénysor polcain a dísztárgyak vitrinszerű elrendezésének nyomai ugyan látszanak, de a rend helyét átvette a táro­ló funkció, így a polcok rendkívül zsúfoltak, tele vannak 73

Next

/
Thumbnails
Contents