Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban
10. kép. B. Pné, Gellénháza, Kossuth u. (KOVÁCS Zsuzsa felvétele) Az 1970-es évekre megszűnt a bútorhiány, sőt a választék iránti igények növekedése oda vezetett, hogy 1977-ben már szinte a túltermelési válság jelei kezdtek mutatkozni, elsősorban a kárpitozott bútoroknál. Népszerű összeállítás volt a BUBIV Rékája, a székesfehérváriak Garzonja, Dórája, valamint a kanizsaiak Mozaikja. Erre az időszakra már felnőtt a bútorgyárakban az elsősorban műszakiakból álló tervezőgárda, akik az elemes bútorgyártás szempontjait is figyelembe tudták venni. Továbbra is fontos maradt a bútorok egyformasága, hiszen a bútorgyárakba a rekonstrukció során betelepített hasonló, vagy azonos technika a gyártott bútorok uniformizálódását okozta: egy akkori négy egységből álló szekrénysor majdnem azonos funkciójú volt, azonos anyagokból és felületborítással készült, függetlenül attól, hogy melyik bútorgyár volt a kibocsátó. A bútorhoz tartozó szokványos ülőgarnitúra szintén egyforma volt: két fotel és nagyobbítható, fekhellyé alakítható ülőkanapé. 2 0 Ebben az időszakban a Budapesti Bútoripari Vállalatot tekintették az ipar szellemi bázisának. Azért is, mert ott dolgozott a legtöbb mérnök. Később azonban a vidéki vállalatok is egyre jobb színvonalú bútorcsaládokkal álltak elő, és a budapesti vállalat vezető szerepe megszűnt. Az 20. TÓTH Sándor 2003. 167-169. 21. TÓTH Sándor 2003. 167-169. 22. VALUCH Tibor 2004. 404. 1983-as Otthon kiállításon a közvélemény-kutatás a Zala Bútorgyárat helyezte az élre. 2 1 A hetvenes években az újonnan kialakított lakásbelsők változatos színűek, ami elsősorban a bútorok különböző élénk színű kárpitjainak, a furnérok díszítésének köszönhető. Az újabb modernizációs hullámban, szintén a hetvenes években honosodik meg a franciaágy, és válik elfogadottá a külön étkezőtér használata. Ezzel egyidejűleg változik a lakások díszítése is, a korábban általános szentképek és a családi fotók fokozatosan háttérbe szorulnak, helyüket a kézimunkák, a subák, a gobelinek vették át. A vallásosság háttérbe szorulásával az úgynevezett „szent sarok" is veszít a funkciójából. A dísztárgyak halmozása, az italos dobozok dísztárgyként való felhasználása is jellemző. 2 2 A Zala Bútorgyár termékei között az 1970-es évek második felében jelennek meg azok az elemes bútorok, amelyek már nem lábakon állnak, és sokkal magasabbak a korábbiaknál, így nagyobb tárolókapacitással rendelkeznek. Az évtized elején a bútorok egyre élénkebb színű kárpitozásukban és változatos erezetükben különböznek a korábbiaktól. Az évtized elején a 60-as évekből örökölt sajátosság a bútorok magas fényezése. A bútorgyár több, különféle elnevezéssel piacra dobott szek70
