Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban

még nem egy letisztult, új lakberendezési stílus képviselői, hiszen sok tekintetben kötődnek az elmúlt korokhoz. A ház felépülését követően a szerző szerint megmarad a tisztaszoba tradíciója, amelyek használatát később a család gyarapodása és a televízió megjelenése teszi szükségessé. Az új típusú gyári bútorok ugyan nem teszik lehetővé, hogy az elrendezés módjában megtartsák a paraszti tradíciót, de egy „szent sarok" jelentőségű kiemelt helyet mindenképpen létrehoznak, ide eleinte presztízstárgyak, majd a televízió kerül.

3 Az új lakóházak berendezésében a mintaadó a szomszédság és a közeli ismerősök lakásainak stílusa, nem pedig a közösségi hagyomány tükröződése.

4 A berendezett lakások, különösen az 1960as években viszonylag egységes képet mutattak, ugyanis a családok nagyjából hasonló jövedelemnagysággal rendelkeztek,

5 ebben az időszakban pedig a gyáripar is csak korlátozott bútorválasztékot kínált a vásárlóknak. A bútorok elhelyezésére formájuk miatt szintén csak kevés variáció állt rendelkezésre. A fal mellett áll a szekrénysor, egy másik falszakasz mellett állnak az ágyak, egy harmadik szakasz mellett még egy ágy, esetleg heverő vagy kisebb szekrények, később itt helyezkedik el a televízió. Középen a dohányzóasztal fotelekkel vagy egy asztal, székekkel. Ezzel a centrális elrendezési móddal, a sok bútor miatt elég kis tér marad szabadon, és zsúfolttá válik a szoba, amit a dísztárgyak gyarapodása még tovább fokoz. Díszítést kapnak az asztalok, a vitrinek, a tároló felületek, de még az ülőbútorok, a televízió és a virágtartó is.

6 A ház felépítését követő első feladat a lakóház bebútorozása volt. A bútorok életkorából jól látszik az a sorrend, amelyben az egyes helyiségek berendezést kaptak. A kör végére érve a család nekilát az úgynevezett presztízstárgyak megvásárlásának, mint a televízió, mosógép, hűtő, esetleg autó, dísztárgyak, majd a lakás felújításnak, a legrégibb bútorok lecserélésének. A presztízstárgyak és a dísztárgyak beszerzését követően a család tovább folytatja a fogyasztás alapú vásárlást és a felhalmozást, így a televíziót színesre cserélik, a hűtő mellé egy fagyasztót is vásárolnak, a hétköznapi étkező garnitúra mellé egy ünnepit is vesznek, vagy az ünnepi garnitúrát kávés garnitúrával egészítik ki, több személyesre bővítik, stb. A vásárlási sorrend a következőképpen alakult: Ház lakás - kerítés - telek - autó, ezt követően a, hűtő - mosógép - televízió - lemezjátszó - magnó b, szőnyeg - festmény - dísztárgy - étkészlet' A leírt vásárlási sorrend természetesen egy általános, ideális állapot, aminek különböző megvalósulásával találkoztunk. A kutatásban vizsgált családokra jellemző általános attitűd, hogy a havi jövedelemből félretett, mindeddig az építkezésbe ölt összegeket a család ezúttal a lakás bebútorozására, a szabadidejének eltöltésére szolgáló szolgáltatások vásárlására és presztízstárgyak szerzésére költi. A lakás bebútorozása minden család alapvető igénye és szükséglete, a szegényebb családok azonban csak évtizedek múlva tudnak a lakás bútorzatának teljes megszerzésével elkészülni, így ők, sem azok későbbi felújítására nem költhetnek, sem a szükségesnél több presztízstárgy megvásárlását nem engedhetik meg maguknak. Mosógépet, hűtőszekrényt, előbb-utóbb televíziót a legtöbb család vásárol, de ezek korszerűsítésére és autó vásárlására már csak a tehetősebb családok költhetnek. A dísztárgyak tekintetében nemcsak a tehetősebb, hanem a szegényebb családok is többet áldozhatnak, így ebben a tekintetben a kockaházakban egyfajta tárgybőség, túlzsúfoltság figyelhető meg. A helyi lakberendezési motivációk jól illeszkednek azokba az országos tendenciákba, amikor különösen az 1970-es évektől a magyar családok többségének szinte központi életcélja a lakás megteremtése, majd a kor igényei és lehetőségei szerinti berendezése.

8 A vizsgált esetekben a lakások fele a 60-as évek közepén, a másik része a 70-es években épül, így a lakás berendezésének kérdése a 60-as évek végén, illetve a 70-es években válik aktuálissá. Országos szinten elmondható, hogy a lakáskörülmények változásával egy időben nőtt a kereslet a különböző lakásfelszerelési cikkek - bútorok, gáztűzhely, olajkályha, gázkonvektor - iránt is.

9 Bútorok A lakberendezés mozgatórugói a család anyagi lehetőségei, a beszerezhető bútorok választéka, a társadalomban élő lakberendezési hagyományok. Mint minden korszakban, most is meghatározó erővel bír a divat, illetve a referenciacsoport utánzása. Ennek következtében szinte egyen lakásbelsők alakulnak ki az anyagi javakra, tárgyszerzésre orientált életvitellel. Különösen az 1960-as évek bútorhiánya, és a korábbi korok még erőteljesen élő tradíciói miatt, a korszak lakásbelsőiben a paraszti hagyományok a dominánsak. Vegyes arányban keveredik a paraszti jelleg a kispolgári tendenciákkal. A paraszti és paraszt-polgári lakásbelsők nemcsak a falusi lakóházakban maradtak meg, hanem ugyanúgy a 10. emeleti panellakásokban is. 1

0 A 19. század végének a 20. század elejéig áthúzódó stílusai és bútorai a gyári, polgári bútorok. Az ágyaknak más formája van, mint korábban, sokkal díszesebbek az ágyvégek, a szekrények nagyobbak, ezért kialakul az a szobaberendezés, amely a bútorok elhelyezési módját tekintve leváltja a sarkos vagy párhuzamos elrendezést. Kialakul a centrális elrendezés, amely változatlan formában marad fenn a 20. század 1930-as éveiben mind nagyobb 3. S. NAGY Katalin 1987. 156. 4. S. NAGY Katalin 1987. 160. 5. S. NAGY Katalin 1987. 156. 6. S. NAGY Katalin 1987. 184. 7. 5. NAGY Katalin 1987. 23 1-232. 8. VALUCH Tibor 2004. 404. 9. VALUCH Tibor 2001 -2002. 69-76. 10. S. NAGY Katalin 1979. 12-13. 64