Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

BATÁRI ZSUZSANNA: Az észak-magyarországi falu tájegység története

Nagyné Batári Zsuzsanna AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI FALU TÁJEGYSÉG TÖRTÉNETE Az Észak-magyarországi falu tájegység a Skanzen Örökség Program keretén belül európai uniós forrásból 2010-re épült fel. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum eredeti koncepciójához tartozó kiállítási egység épületjegyzéke az 1960-as évektől, a tervezés kezdetétől az újjáépítésig több ponton változott. Számos épületet már a korai években lebontottak, néhánynak pedig még a kiválasztása sem történt meg. Igy 2004-től, a projekt kezdetétől koncentrált munkára volt szükség a végleges épületállomány kialakításához, és ezzel párhuzamosan az újraépítési javaslatok és berendezési tervek megírásához. A viszonylag rövid idő ellenére számos változás történt a telepítési koncepcióban. Az alábbiakban az intézménytörténeti aspektusból fontos adatok a koncepció változásával kapcsolatban rávilágítanak a bemutatás szempontjaira és azok átalakulására, mindezzel együtt utalnak a tájegység által reprezentált népi építészet-képre. A kiállítás az Ipoly és a Bodrog folyók közötti terület 18-19. századi paraszti kultúrájának bemutatását tűzte ki célul, különös tekintettel a népi építészetre,

1 a lakáskultúrára

2 és az életmódra Az építészeti szempontok között is lényeges a különböző tüzelőberendezések bemutatásának igénye: belülfűtős, belső füstelvezetésé' kemence, függőleges és ferde, konyhai sütőkemence, takaréktűzhely, búbos kemence, vindófni, táblás kemence).

3 1. Vö. SABJÁN Tibor 2007.; CSERI Miklós 1997. 102-138.; BALASSA M. Iván 1994.; CSERI Miklós-BALASSA M. Iván-VIGA Gyula 1989.; BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979.; GULYÁS István 2005. 143.; BARABÁS Jenő 1989. 88-89.; DÁM László 1981.; DÁM László-D. RÁCZ Magdolna 1986.; DÁM László 2001.; NÓVÁK László 1977b.; DÁM László 1987.; DÁM László 1989.; SZOLNOKY Lajos 1950.; VIGA Gyula 1987. 2. VERES Gábor 2008. 3. Ez lefedi az észak-magyarországi területen fellelhető főbb tüzelőberendezés-típusokat, kivételt képez a belülfűtős, füstelvezetés nélküli kemence, amelyet archaikus volta miatt nem mutatunk be sehol, illetve azért, mert egyik épületben sem utaltak rá jelek. Vö. BALASSA M Iván 1991. 43-62.; SABJÁN Tibor 1989. 347-348. 5