Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
SÁRI ZSOLT: Típusbútor. Új bútorok a Kádár-kori falusi lakásokban
7. kép. Csalogány garnitúra (Fotó: Nagykanizsai Bútoripari Vállalat katalógusa, 1960-as évek vége) Lakáskultúra és lakberendezés A lakás-felszerelési tárgyak, különösen a bútorok megszerzése a családalapítást követő évek beruházása volt, törekedtek a magas minőségű bútorok beszerzésére, hiszen gyakran egész életükben ezek szolgálták ki őket. Az ötvenes években a - jobb módú - parasztpolgári lakás berendezésének egyik legfontosabb darabja a többnyire kézműves munkával készített, két szekrényből, két éjjeliszekrényből, toalett-tükörből, két ágyból, székekből és asztalból álló bútor együttes, amit vagy szimmetrikus, vagy centrális elrendezésben helyeztek el. 2 0 Ennek a típusnak a továbbélése volt az ún. Erzsébetháló: 2 db kétajtós szekrény, 2 db éjjeli szekrény, I db toalett-tükör és 2 db ágy. 19. SOMLAI Tibor 2010. 40-234. 20. „A szimmetrikus berendezés esetében az ágyakat a szélső falak mellé állították, a szekrények az ágyak végébe kerültek, az asztal a székekkel középre. A centrális berendezés során az ágyak a szoba közepén egymás mellé kerültek, végébe az asztal a székekkel, a szekrények pedig a falak mentén voltak." VALUCH Tibor 2002. 304-305. Ez a modell volt a szegényebb paraszti rétegek számára a követendő minta, és ezt próbálták a városba kerülő falusiak - akikre már ekkor is hatással voltak a városi kispolgári minták - is megvalósítani. A fotelek megjelenése a tömeggyártásban a polgári korszak lakáskultúrájának bizonyos továbbéléseként is kezelhető. A konzervatív vonalvezetésű darabok (például Béke) után, azokkal párhuzamosan megjelentek a modernebb vonalvezetésű nyitott vagy tömör karfás változatok is. Itt is, csakúgy, mint a székeknél a kárpittal bevont, puhafából készített típusok terjedtek el a kisebb gyártási költségeknek köszönhetően, mint a Zalaegerszegi Bútoripari Vállalat „Pacsirta" garnitúrája, vagy a Kanizsa szobagarnitúra fotelje, amelyet a Kanizsa Bútorgyár készített 1972-ben. Ennek a fotelnek is több változata készült a Kanizsa I., II., III. és IV elnevezésű bútorcsaládban, legutóbbi változatának karfája műbőr bevonattal. A fotelt Heczendorfer László tervezte aki a háború utáni bútortervező generáció egyik legjelentősebb alkotója volt. Nagy szériára tervezett, modern és funkcionalista bútorai voltak, többek között a Csillag, Csobánc lakószobák." A típusbútorok alapbútoraiból jöttek létre a teljes szobagarnitúrák, amelyeket éveken (évtizedeken át) gyártottak a különböző bútoripari vállaltok. Az egyes garnitúrák a szekrény-ágy-heverő-asztal-szék alapkombinációval, és kiegészítő darabokkal (íróasztal, dohányzóasztal, virágállvány, ágyneműtartó) készültek. A garnitúrák alaptípus változatai egymástól alig tértek el, mégis az, hogy az egyes bútorgyártó vállalatoknak önálló tervezői részlegei voltak, bizonyos különbségeket, a tervezők stílusát is magukon viselő változatokat hoztak létre. 8. kép. Fotel a Kanizsa IV bútorcsaládban (DEIM Péter felvétele) 56
