Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
PAPP ÁRPÁD: Terek és utcák „miénkittatér" funkciója
személyekről vagy toponímiákról elnevezni úgy, hogy a korábban ideológiai szemlélettel kialakított arányok idomuljanak a lakosság számarányához. Hogy a keserű pilulát ne kelljen az akkor már nyíltan magyarellenes nem magyar többségű önkormányzatnak lenyelnie, a bizottság mandátumát nem hosszabították meg és utolsó három év határozatait 2005-ig nem bocsájtották a Városi Képviselőtestület elé közvitára. A bizottsági munka ideje alatt 1 3 hangzottak el mindazon érvek, melyek elsősorban a bizottság aktuális munkáját formálták, de valójában a utcanévadás helyi és a lokalitáson túlmutató, általános szemléletét tükrözték: az egyik fél részéről a lakosság számaránya és a nemzeti értelemben felülcimkézett utcanevek között felfedezhető aránytalanságok helyrebillentése, és az ideológiailag már túlhaladott, jelenkorban sok tekintetben kontaminált toponímiák felcserélése (a magyar közösség álláspontja), míg a másik fél részéről az új - ebben az esetben a magyar - elnevezések elfogadása abban az esetben, ha azok az újonnan kialakuló, gyakran még felparcellázatlan utcák fogják viselni, de a történelmi központ már „megszerzett" utcái - adminisztratív nehézségekre való hivatkozással - ne változzanak, hanem a közüzemi struktúrákkal nem rendelkező távoli utcák hirdessék a magyar jelenlétet (a hatalmi koalíció nem magyar részének álláspontja). Mindkét fél kimondatlanul is azonos állasponton volt abban a kérdésben, hogy a központi utcák és terek elnevezései stratégiai fontossággal bírnak a város szimbolikus birtoklásában. Nagyobb utcák, utak és terek névváltozásai 1918 előtt 1918-194 1, 1941-1944, 1944-1991, 1991-2010 Bethlen Ljudevit Gaj Bethlen Ljudevit Gaj Deák Ferenc Josip Jelaéiae Deák Matko Vukoviae Kossuth Lajos Sándor király. Kossuth Lajos Köztársaság Korzó Damjanich u. Wilson Damjanich Maksim Gorkij Bercsényi Sudareviaeeva Bercsényi/Ribbentropp Matija Gubec Eötvös utca Strossmajer Eötvös u. Josip Juraj Strossmajer Wesselényi u Paja Kujund iae Wesselényi Radiae fivérek Halasi út Save Tekelije u. 86-os gyalogezred útja Karaőorőe útja /Edvard Kardelj Halasi út Bajai út Bajai út /November I 3-a út Bajai út Vörös Hadsereg útja / Május 15-e útja Bajai út Zombori út Rákóczi út Jugoszláv Néphadsereg útja Zombori út Szegedi ut Palicsi út Szegedi út Mosa Pijade út Palicsi út Zentai út Zentai út/ Felszabadulás útja Zentai Marx út Zentai Zimonyi út Belgrádi út Zimonyi út Ivan Milutinoviae Belgrádi út Csantavéri út Majsai út Arany János tér Tömislav király tere Arany János tér Tömislav király tere Baromvásár tér Vasariste Felparcellázták és utcák foglalták el a helyét Garai tér Rigómező tér Garai tér Megszűnt térként létezni Bíró Antal tér Trenck báró Bíró Antal Puskin tér Hunyadi tér Trg Vojvode Putnika Nincs külön jelölve Lazar Nesiae tér Széchenyi tér Zrínyi Miklós Széchenyi tér Október Forradalom tere Komor Marcell és Jakab Dezső tere Mária Terézia park Péter király parkja Mária Terézia park Lenin park Reichle Ferenc park Szt. István tér Karadorőe tere Szt István tér Tito marsall tere Köztársaság tere Szt.György tér Paja Kujund iae tér Szt György tér Szt. Rókus tér Horvát Szábor tere Csokonai tér Trg Erio Eduarda Hitler tér Trg Slobode/ Trg Staljinov Trg Slobode Teleki tér Trg Fra Jese Mussolini tér Trg Cara Jovana Nenada Ferencesek tere A nyilvános tér ideológiai „magánosításának" másik dimenziója Amennyiben a várost sok funkciója mellett, mint a magánélet színterét és az azt körülölelő nyilvános tér együttesét szemléljük, úgy számos, már-már közhelyszerű megállapítást tehetünk meg, melyek a szimbolikus térfoglalás gyakorlata és a magánosítás azonos természetére is felhívhatják figyelmünket. Tételezzük fel - bár ez így ebben a nyers megjelenési formájában természetesen nem igaz -, hogy a magánélet színtere a magánszféra és a magántulajdon jellemzi. Ebben az esetben a ház-lakás falain kívül elhelyezkedő tér a nyilvános tér, aminek nincs magántulajdon jellege, hanem mindenki birtokolhatja, hiszen ettől (is) köztér, közterület. Miután a magánterületen belüli szimbolikus térfoglalás vizsgálatára ehelyütt nem térhetünk ki, sok más technikája mellett a szobrok és terek viszonyát vizsgáljuk ezután. Amellett, hogy rövid történeti áttekintést adunk Szabadka szoborállítási hullámairól és tendenciáiról, ezen belül a szobrok személyes-személytelen, illetve ideológiai töltetére is kitérünk. A szobrok „életének" két aspektusát külön tárgyaljuk, mely az utcák és terek történetének során már felmerült: ha a nyilvános tér felülcímkézési gyakorlatát az utca- és térelnevezések esetével mutattuk be, a szoborállítási és döntési gyakorlat lehetne a nyilvános tér felülpecsételési gyakorlata. A szobrok, emlékművek, emlékjelek stb. a tér szerves részei, ezzel együtt a konkrét és szimbolikus térre hatással vannak csakúgy, mint a környezetében található épületekre, építményekre. A köz-, a szakrális- és egyéb épületek elé, mellé, mögé helyezett szobrok hatással vannak a térre és épületre: a legprofánabb példaként szolgáljon az a második világháború utáni szórványos 13. Újvidéki példákat idézek ehelyütt, melyek egyszerre specifikusak és általános érvényűek is: „Meg kell említeni még egy kezdeményezést, amely nem talált megértésre. A telep egyik leghosszabb utcája a Cirill és Metód utca, ebben az utcában a meglevő református és katolikus mellett most épül a szerb templom. A Magyar Nyelvművelők Egyesülete javasolta, hogy osszák fel az utcát három részre, és hogy a már meglevő név mellett szerepelhetne például Kálvin neve és legalább a téren, ahol a katolikus templom áll, állítsák vissza Szent Erzsébet nevét (szerbül Jelisavetin trg). Ezt a javaslatot a bizottság elvetette, azzal a megindoklással, hogy a megszállás idejére asszociálja a lakosságot a tény, hogy abban az időben is ez volt a mostani Cirill és Metód utca neve."; ANDRI/E, Edit 2005. 74.; A másik: amikor először felmerült ez a kérdés, a Laza Lazareviae utcát kellett volna átkeresztelni, és az utcában élő magyar lakosság 90%-a ellenezte ezt. A javaslattevő a Szerb Matica elnökének írt levelében megindokolta a betűformáló Boldizsár Iván jelentőségét, aki a Magyar Szó és a Dnevnik fejlécét is megalkotta, s a Montenegrói Tudományos Akadémiai egyik betűformáját elfogadva, azon nyomtatta ki Njegos Hegyek koszorúját. A bizottság az indoklás alapján és a Szerb Matica újbóli kezdeményezésére újra napirendre tűzte ezt a nevet, a javaslatot elfogadták, és a Mornarska utcát nevezték át. de a magyar lakosok petíciója után újra visszaállították a régi nevet, igy kapta Boldizsár Iván végül a legvégső utcák egyikét Adicén. Zilahyról sem neveztek el egy egész utcát, bár a köz (vagy ahogyan egyesek megjegyezték, a kapualj) a város központjában van. A javaslat elfogadása különben simán ment, mert a szerb olvasóközönség fordításban ismeri Zilahy műveit."; ANDRI/C, Edit 2005. 74. 42
