Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - JAKAB JUDIT: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély - Háromszék

22. kép. Esztelnek, diólikőr recept (JAKAB Judit felvétele, 2009) oblonga), mogyoró (Corylus avellana), japánbirs (Chaenomeles japonica), madárberkenye (Sorbus aucuparia), ez utóbbiból állítólag még dzsemet is készítettek. Évelők közül, az adatközlő gyerekkorában kedvelt volt a bazsarózsa (Paeonia lactiflora), az apró, bordó virágú krizantém (Dendranthema sp.), aflox (Phlox panniculata), több színben létezett az őszi bánatvirág (Aster amellus), volt nefelejcs (Brunella macrophylla), fehér és rózsaszín Margit szegfű - itt derült ki, hogy amit a környéken így hívnak, az valójában a pünkösdi szegfű (Dianthus gratianopolitanus), ami évelő, nem pedig a kétnyári Margit szegfű. Hagymások közül sokat ültettek a fehér jácintból (Hyacinthus sp.), krókuszból (Crocus sp - helyi neve májvirág), tulipánból flulipa sp.), kadvirágból (Gladiolus sp.), nárciszból (Narcissus poeticus), királyliliomból (Lilium regale), ez utóbbinak a szirmait szeszben áztatva sebekre tették. Cserépben muskátlit (Pelargonium zonale) és ládákban leandert (Nerium oleander) tartottak. A család specialitása a rózsaíz, amihez a rózsaszirmokat apróra vágták, citromsóval összedörzsölték, majd szirupot készítettek 30-50 dkg cukor felhasználásával és összefőzték. Ezután üvegekbe rakták, celofánnal lefedték, kidunsztolták és télen fogyasztották. A családban nagy hagyománya volt a befőzéseknek, sok házi receptjük van, ezekből sokat még a mai háziasszonyok is készítenek. Ilyen a diólikőr, birsalmasajt, birskocsonya és a gyümölcsszörpök. Méhészkedéssel is foglalkoztak és a kertben aszalót is építettek. A gyümölcsökön kívül zöldbabot aszaltak, forró vízben blansírozták a felvágott zöldbabot és utána megaszalták. Télen füstölt csülökkel főzték meg. A gyümölcsöskertben itt is a nagytermetű gyümölcsfák jellemzőek. Új fajtát nem is telepítenek, a régieket oltják újra, az elpusztult fák pótlására. Alma: sárga pónyik, batul, jonathán, arany kormos, blenkheimi arany renet, hammelstein, téli kisasszonyalma, mesánszki (valószínűleg azonos a mosánszki almával), őszi kálvill, bismarck, arany parmen, tartós gusztáv, bellefleur (citromalma), mándai kormos (bőralma), török bálint. Körte: napóleon körte, Mária Lujza, szeplőskörte (téli, 5-8 cm-es) Cseresznye: brassói (sárgás héjú, apróbb szemű, általában lekvárnak használják), piros (átlagos szemméret, de nem nyűvesedik). Meggy: üvegmeggy (világos terméshéj, korán érő, jó ízű fajta), a másik fajta átlagos gyümölcsméretű, bőtermő. Ribizli: piros, fekete (bányai), fehér is volt. 267