Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - JAKAB JUDIT: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély - Háromszék

Gelence A község területéről őskori leletek bizonyítják, hogy már nagyon régen is lakott település volt. írásos emlékben 1539-ben Gelenche formában fordul elő. A I 3. század elején épült, majd több építkezési szakaszon átesett műemlék erődtemploma a világörökség része, falain láthatók a jó állapotban megmaradt Szent László legenda freskói. A község népessége 4840 fő. Közigazgatási területe I I 222 ha, az erdő 7237 ha, a mezőgazdasági terület 3764 ha, ebből 1400 ha havasi legelő. Itt élnek a gyárfási Cseh István leszármazottai. A családnak mintagazdasága 100 holdas volt, hozzá tartozott még 1000 hold erdő is. Nagyon sok érdekeset mesélt a lánya, Irma, aki 1932-ben született. Apja Kecskeméten végezte el a mezőgazdasági iskolát, mintagazda volt. A gazdaság méretére jellemző adat, hogy 1942-ben az orosz katonák kilenc lovukat vitték el. Sok szarvasmarhát is tartottak, a bikák (6 db) külön istállóban álltak, még fedeztetést is vállaltak velük. Sertéset, juhokat és szárnyasokat is tartottak. A tyúkok az udvaron kapirgáltak, ezért ott nem volt fű. A trágyát szekérrel hordták ki a szántóföldre. A tehenek ellátására a szentkatolnai szeszfőzdéből hoztak törkölyt, amit árpaszalmával keverve főleg a fejős teheneknek adták. A botfalui cukorgyárból répaszeleteket hoztak ugyanezzel a céllal. A disznóknak főtt krumplit, gabonakorpát, forrázott csihángot (Urtica dioica - csalán) adtak. A csalánt tavasszal megfőzték spenótnak emberi fogyasztásra is. Méhészet is működött az erdő mellett, külön méhész végezte a szükséges munkákat. Az alkalmazottak (5 férfi) hajnali négy órakor keltek, mert ekkor érkeztek a napszámosok is a napi munkák elvégzésére. Reggelire puliszkát kaptak tejjel-túróval. A puliszkát piskóta formára tekerték és kendercérnával vágták fel, vagy köleskását ettek szalonnával megfőzve. Ebédre főztek salátás fuszulykalevest, vagy füstölt disznóhúsból főtt levest „bezöldségelve", reszelt tésztával. Vacsorára töltött káposzta, lucskos káposzta, krumplileves, paradicsom leves, köttes palacsinta lekvárral, vagy cukorral és túrós tészta volt. A gazda fontosnak tartotta, hogy a munkásokat jól tartsák. A hús füstölését a nyári konyhában végezték az 1800-as évek közepe óta. A ház körül a kerítés deszkából készült, nem lehetett belátni az utcáról. A házak építéséhez szükséges követ a helyi kőbányából szerezték, a keményebb követ főleg síremlékekhez használták és Kézdiszentkeresztről hozták. A legjobb vulkanikus eredetű követ Tusnádról vásárolták. Télen az erdőben dolgoztak két pár lóval. Harcsa fűrésszel vágták ki a kijelölt fákat és a lovakkal szállították a fafeldolgozóba. A konyhán két lány jelentette a segítséget a háziasszony számára. A szántón kukoricát, búzát, burgonyát, zabot, árpát, takarmányrépát (tárolására silógödröt készítettek), cukorrépát (üstben főzték ki a cukrot), kendert, lent, lencsés árpát termeltek. Ez utóbbi egyszerre érett meg, learatták, és cséplés után a magokat rostával választották szét. A munkák elvégzéséhez a gazdának korszerű mezőgazdasági gépei és eszközei voltak: eke (favázas vaseke), borona, vetőgép, cséplőgép, kapálógép, lókapa. Sok terményt saját erővel dolgoztak fel. A szénát július elején vágták először, a sarjút augusztus végén és a csűr elejében tárolták. A gyümölcsösben főleg almafa volt: batul, sárga pónyik, arany parmen. Olyan mennyiségben termett, hogy eladásra is jutott belőle, a közelben lévő MÁV Tanoncintézetnek adták el. Körte: napóleon, őszi körte kerek, őszi körte hosszúkás, ez karácsonyra érett be. Volt még ribizli és egres is. A szilvalekvárt édeske szilvából főzték, de pálinkát is csináltak belőle. Fekete meg sárga cseresznye és meggy is termett a környéken, kompótot, befőttet és lekvárt készítettek a gyümölcsökből. Volt még diófa, eperfa és eper, de a szőlő nem termett meg ezen a vidéken. Az erdőben gombát gyűjtöttek: keserűgomba (Lactarius piperatus)", rókagomba (Cantharellus cibarius), laskagomba (Pleurotus ostreatus), medvegomba (Boletus edulis). Szedtek még fekete (Vaccinium myrtillus) és vörös áfonyát (Vaccinium vitis-idaea), málnát (Rubus idaeus), csipkebogyót (Rosa canina) és szedret (Rubus fruticosus). A vörös áfonyából csinálták a „Havasi meggy" befőttet, ami 5 kg vörös áfonyából és I kg cukorból készült. A kosárfonók használták a csigolyavesszőt (Salix purpurea), ezek állandó alkalmazottak voltak (házi cigány), a kosárfonáson kívül napszámba is jártak, főleg gyümölcsöt szedtek, vagy nyírfából (Betula pendula, ~ pubescens, — humilis) seprűt kötöttek. A veteményes a ház mellett volt, sárgarépa (Daucus carota ssp.sativus), petrezselyem (Petreselinum crispum), zeller (Apium graveolens convar.rapaceum), hagymát dughagymáról nevelték (Allium cepa), lila hagyma (Allium cepa L. convar. cepa conc. Tilacinum'), fehérhagyma (Allium cepa L. convar. cepa conc. 'margaritaceum'), fokhagyma (Allium sativum), bab (Phaseolus vulgaris) sokféle változatát (futó és gyalog) termesztették. A zakuszka itt is általánosan készített étel. A ház tornácán ládákban piros muskátli (Pelargonium zonale) virított, amit a pincében teleltettek. A ház előtt virágoskert volt, középen egy kör alakú ágy, körülötte négy szögletes ágyás, három oldalán hosszú téglalap alakú virágoskert. Ebben örökzöld bazsarózsa (Paeonia suffruticosa), sárga, rózsaszín és fehér futórózsa (Rosa sp) és tearózsa volt. Az ágyakban kanna (Cana edulis), fehér krizantém (Chrysanthemum koreanum), paprikavirág (Salvia splendens), fehér nárcisz (Narcissus poeticus), fehér jácint (Hyacinthus sp.), sötétlila dupla virágú (?) ibolya (Viola odorata), tulipán (Tulipa sp.), gyöngyvirág (Convallaria majalis) ez a futórózsák alatt volt, fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) a ház mellett tömegesen virított tavasszal. Hóvirág (Gailanthus nivalis) a fű között, őszirózsa (Callistephus chinensis), többféle krizantém (Dendranthema sp.), sárga rudbékia (Rudbeckia triloba), nőszirom több változata (Iris germanica), páfrány (Dryopteris filixmas), Margit szegfű (Dianthus caryophyllus), fehér liliom (Lilium Candida), lila virágú csillag őszirózsa (Aster amellus- helyi neve őszi bánatvirág). Az ágyakon kívül, de 19. Keserűgomba elkészítése - Sütés előtt le kell forrázni, majd sütőbe rakni juhtúróval, szalonnával és megsütni. 265