Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

KÖZLEMÉNYEK - JAKAB JUDIT: Etnobotanikai gyűjtőút, Erdély - Háromszék

I. kép. Erdélyi májvirág (JAKAB Judit felvétele, 2009) (Traunsteineraglobosa), a vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens) vagy a boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus). A bükkösök aljnövényzetében található a szívlevelű nadálytő (Symphytum cordatum), az erdélyi májvirág (Hepatica transsylvanica), az ikrás fogasír és a moldvai sisakvirág. A hegyvidéki lápréteken virágzik a ritka szibériai nőszirom (Iris sibirica), a réti kardvirág (Gladiolus imbricatus), a zergeboglár (Trollius europaeus), a szibériai hamuvirág (Ligularia sibirica) és a rovarevő mocsári hízóka (Pinguicula vulgaris). A kertek tervezésénél mindig figyelembe vesszük a környéken honos vadon élő növényeket is, egyrészt azért, mert néhány fajukat felhasználjuk a tájegység növénytelepítésénél, másrészt, mert több forrás is megemlíti, hogy a környékbeli vadvirágokból ültettek a kertekbe is, részben esztétikai, részben gyógyászati céllal. Az erdélyi tájegység kutatását BALASSA M. Iván kezdte el, de célzottan etnobotanikai gyűjtést korábban nem végeztek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum részéről. 2006-ban VASS Erika muzeológus és BÚZÁS Miklós építész vette át a feladatot, a tájegység növénytelepítési tervének előkészítésével kapcsolatos feladatokat pedig a szerző kapta meg. Háromszéket kúriák földjének is nevezik. A tervezett Erdély tájegységben Háromszéket többek között egy kúria épület is fogja reprezentálni, a gazdasági épületekkel együtt. Ehhez kapcsolódóan az etnobotanikai kutatás fő feladata a ma még létező háromszéki kúriák kertjeinek felmérése, az itt élő idősebb, növényeket, természetet szerető és ismerő lakók emlékeinek felidézése és lejegyzése. Természetesen ezen kívül meglátogattam olyan adatközlőket is, akiknek családja valamikor a paraszti réteghez tartozott, tőlük a területen folyó gazdálkodással és a paraszti porták elrendezésével, beosztásával kapcsolatban kaptam hasznos információkat. Kerestem régi feljegyzéseket, képeket, könyveket, amelyek segíthetnek egy, az adott idősávban fennálló kert megtervezésében és kivitelezésében. „A Damokos és a háromszéki kúriák kertjeinek növényzete

3." Az etnobotanikai gyűjtőmunka kiindulási pontja 2009-ben Alsócsernáton, a Kézdivásárhelytől 10 km-re található mintegy 4300 magyar lakosú település volt. A településen nagy számban találhatók ma is udvarházak, mint például a Damokos Dénes-féle kúria, a Damokos-Cseh-udvarház, a Rápolthy-, Eperjessi, FarkasKonnáth-, Sylvester-, Cseh-Dombi-, Mánási-, Molnár-, vagy a Bernáld-kúria.

4 3. Haszman Pál adatközlő. 4. A kutatáshoz nyújtott segítségét ezúton is köszönjük Haszmann Pálnak. Dimény-Haszmann Orsolyának, valamint a múzeum munkatársainak. 250