Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - A bemutatandó vidék/néprajzi csoport helye, szerepe Erdély néprajzi képében KISS KITTI-ROMÁN ÁRPÁD: Torockó az Erdély épületegyüttesben -

I I. kép. Rekonstruált cserepes Az ablak színe a 305 számú ház fényképei alapján re­konstruálható. Az ablak tokja kívülről vésett tagozatokkal díszített. A ház hátsó két ablaka - FOERK Ernő hallgató­inak felmérése szerint — hat ablakszemes, pallótokos, a felmérés szerint kifelé-befelé nyíló szárnyakkal. A pitar aj­tó jobb oldalán a felméréseken jól látható egy kisméretű, 20x20 cm-es ablaknyílás. A nyílás zárhatóságáról infor­mációnk nincs. Az ajtótól mért távolsága alapján nem a fazár működtetését szolgálja, inkább a világítás, szellőzés a feladata. Az épület bejárati ajtaja az ismert felméréseken nem látszik, a tölgy ajtótokot a FOERK-féle és a Körösfői-Kri­esch rajzán látható vésett mintákkal kell díszíteni. Az ajtó ácstokos, deszkaajtó, léckeret erősítéssel. Analógiaként az 1686-ban épült ház bejárati ajtaja szolgál. Az ajtó hosszúpánton fordul, zárását rászegező zár biztosítja. A deszkákat kovácsoltvas szeggel rögzítették egymáshoz, és díszítésként is kovácsoltvas szegeket alkalmaztak. Az első szoba ajtaja fenyő deszkákkal borí­tott ácstokos ajtó. Az ajtólap fenyő deszkából készül, a la­pot deszkakeret merevíti. Az ajtó zárását fakilincs bizto­sítja, az lap hosszúpánton fordul. Analógiaként az 1686­ban épült lakóház első szobai ajtaját jelölöm meg. A hát­sóház ajtajának osztásáról FOERK Ernő diákjainak felmé­rése szolgál mintául, analógiaként az 1749-es jobbágyház második ház ajtaja használható. Az ajtólap deszkákból so­rolt, ál keretbetétes, ami azt jelenti, hogy szerkezetében 12. kép. Rekonstruált cserepes a kerettel erősített deszkaajtóra hasonlít, a keret által képzett mezőkbe fél betéttáblákat helyeztek, a minta nem jelenik meg az ajtó mindkét oldalán. Az ajtó ke­resztpánton fordul, zárását rászegező zár biztosítja. A pince ajtaja kerettel erősített deszkaajtó, hosszú pántokkal, rászegező zárral. A pince szellőzőablaka, ami az udvar felé néz, egy egyszerű léckeretet kap egy vízszintes és egy függőleges osztóval üvegezés nélkül. Tüzelőberendezések Az első házban a Torockón hagyományosnak tekinthető kőlábas cserepes kerül felállításra, melyre analógiaként MALONYAY Dezső A magyar nép művészete II. kötetében megtalálható ábrázolás, a Transsylvania Trust alapítvány által készített rekonstrukció, illetve a torockói múzeumban található tüzelő szolgál. A konyhában a felmérési rajzokon hasáb alakú közép­kemence látható. A berendezés a tervek szerint a 19. század közepét fogja megjeleníteni, ami legalább fél év­századdal korábbi annál, amit a felmérések mutatnak. Ezért átgondolandó, hogy a településen jellegzetes füles kemencét építsük-e fel, ráépített katlannal és takaréktűzhellyel. Utóbbi esetben használhatjuk a 237-es házban, másolatban, eredeti elemek beépítésével elké­szült kemence építési tapasztalatait. A füles kemencét BÁTKY Zsigmond, majd SEBES­TYEN Károly a boglyaformájú kemencékkel együtt a 222

Next

/
Thumbnails
Contents