Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - A bemutatandó vidék/néprajzi csoport helye, szerepe Erdély néprajzi képében KISS KITTI-ROMÁN ÁRPÁD: Torockó az Erdély épületegyüttesben -

2. rajz. A telek rajza Foerk felmérésén 4. kép. Kőboltozatos pince a 260 sz. ház alatt épült, a telket a házzal egybeépített csűr zárja le. Az utcai telekhatáron a felméréseken egy kiskapu és egy nagykapu szerepel. A lakóház alaprajza Az épület első ház-pitar-hátsó ház-istálló-csűrudvarés az épület hossztengelyére merőleges csűr alaprajzú THOROCZKAY 1912-ben kiadott felmérésén, az istállótól a helyiségek sem Körösfői-Kriesch, sem FOERK által vezetett diákok rajzán nem szerepelnek. Az első ház alatt dongaboltozatos, faragott kőből épült pince állt. Az épület alapozása Eredeti helyén az épület kőalapozással épült, a lejtésviszonyoknak megfelelően a lábazat változó magasságú, a lábazat koronája képezi a boronafal talpgerendázatának alsó síkját. A telepítési tervbe illesztéskor figyelembe kell venni az eredeti telek lejtését. A múzeumi rekonstrukció során modern, a telepítés helyének megfelelő vasbeton alapozást kap az épület, ami alkalmas az épület terhének hordására, és alkalmas vízszigetelések kialakítására egyaránt. A lábazat a településen használt kőből kell épüljön. A pince FOERK-féle felmérés hosszmetszeti rajza, és a helyszínen felmért analógia alapján a pince dongaboltozatos, kőből sár kötőanyaggal rakott fallal készült. A múzeumi 5. kép. Boronafal részlete a felmért 305 sz. házon tapasztalatok alapján kivitelezését modern vízszigeteléssel, mélyfugázással készített fallal fogjuk felépíteni. Az épület falszerkezete Lucfenyő alapanyagból keresztfejes borona technikával épülő szerkezet. A gerendák a tapasztás nélkül maradó felületeken négy, tapasztott felületeken, két oldalukon faragottak. A falak felületén a tapasztás előkészítésére érdesítési eljárást (bolhaszegezés, rácsozás) nem használtak. FOERK Ernő felmérésén a második helyiség hátsó falától a hosszmetszet rajza a boronafaltól eltérő építőanyag használatára utal, helyi tapasztalatok alapján valószínűsíthető a kő, vagy favázas faltípus alkalmazása. A Körösfői-Kriesch akvarelljén a konyha-hátsóház falának gerendavégei nehezen értelmezhetőek, ami a tapasztott felület kiegyenlítő hatásával is összefügghet. Az analógiaként felmért 305-ös számú épületen, a hátsó szoba eredeti állapotában szintén tapasztott volt, erről a falon megtalálható nyomok és a fa megmunkálásának különbsége tanúskodik. THOROCZKAY THURINSZKY felmérésén az udvari homlokzat rajza a konyha - hátsó ház válaszfalának gerendavégeit ábrázolja. A hátsó ház építőanyagának pontos meghatározása további kutatást igényel. Az épület födémszerkezete Az épület mestergerenda nélküli, keresztgerendás födém, az első ház felett váltódeszkás, a hátsóház felett egyenes deszkázattal. A keresztgerendák és a deszkázat 219 3. rajz. A ház alaprajzaThoroczkay 191 l-es felmérésén