Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - A bemutatandó vidék/néprajzi csoport helye, szerepe Erdély néprajzi képében KISS KITTI-ROMÁN ÁRPÁD: Torockó az Erdély épületegyüttesben -
álltak, így naponta csak tarisznyájukat vitték magukkal, amiben hársfahéj dobozban tárolt 2-3 gyertya, kenyér, szalonna vagy hús, hagyma, túró és boros kulacs volt. A bányához érve a bejárat melletti karámban reggeliztek, majd egy gyertya elégése után, déltájban jöttek ki ebédelni. Vasnyárson sült szalonnát vagy húst ettek, majd bort ittak és pihentek. Délután újra egy gyertya fogytáig dolgoztak. Este otthon vacsoráztak puliszkát. A kitermelést csákánnyal, sziklarepesztéssel és lőtetéssel (puskaporral történő kőzetbontás) végezték. A meddő kőzetet teknővel közeli üregbe hordták, a jó vaskövet zsákos fiú lóbőr hátizsákban (bandiban) hordta ki vagy kis szánkón (fa korcsolyán) húzta ki. A bányák és a közeli erdők területe közösségi tulajdon volt, így bármely torockói működtethetett bányát. A bányászok általában a szegényebb családokból kerültek ki. Ki volt Karaki Gergely? Családtörténeti adatok, források A Karaki családra vonatkozó adatokat különböző forrásokban sikerült találnunk, a 17-18. században Karakai név szerepelt. / 7. századi. Torockószentgyörgyhöz kötődő adatok Karakai név előfordul ORBÁN Balázs A Székelyföld leírása Aranyosszék XXIV Toroczkó-Szent-György fejezetében: „...abból, hogy a Karakai családnak egy pere 1641 -ben a toroczkói tanácstól a szent-györgyi tanácshoz felebbeztetik, arra következtethetünk, hogy SzentGyörgy is régen több volt, mint egyszerű falu." 1 9 Az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár mi címszavában olvasható: „1675: Mű Karakai Márton Torotzkai Peter Uram Jobbágya és Borbély János Thorotzkai István Uram jobbágya [Torockó; Thor. XXI/6]." 2 0 I 8. századi adatok ZSAKÓ Gyula: Egy 18. századi torockói naplóban: 21 1744: Karakai Márton város bírája, I 75 I: Karakai Mihály város bírája szerepel, vagyis ebben a században már Torockón bukkan fel a család. Az 1766-os unitárius összeírásban Joannes, Michail, Stephanus és Martini Karakai szerepel torockói lakosként. 2 2 Karaki család: 19-20. századi adatok Torockón Karaki Andor 1828-ban I kasza vasat adományozott a torockói unitárius templom tornyának megújításához. 23 A jelenleg legfontosabbnak tűnő 19. századi adatok 1868-ból származnak, Az Unitárusok név- és lélekszám szerénti összeírásában találhatók. 2 4 A 452. sorszámon olvasható, hogy Karaki Gergely bányász, felesége Vernes Ilona. Ekkor 4 gyermekük volt: Márton, József, István és 19. ORBÁN Balázs 1868. http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/209.html 20. SZABÓT. Attila 1997. 201. 21. ZSAKÓGyula 1944a 12., 14. 22. Az irat 1816-ban került az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárába Kolozsvárra. 23. ZSAKÓGyula 1944b 144. 24. Az irat az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárában található Kolozsváron. 25. A lóhajtókat Torockón egész évre fogadták fel a verősgazdák. Pénzt, úti tarisznyát és bocskort kaptak fizetségül. Feladatuk télen a vaskő és bányafa, tavasztól a más települések erdeiben dolgozó szénégetőktől a szén "lorockóra szállítása. JANKÓ János 1893. 187.; KÓS Károly 1971.58. 26. Az anyakönyveket Torockó Polgármesteri Hivatalában tekinthettük át 2010-ben. 27. JANKÓ János 1893. 195-196. 28. A kataszteri felmérést és birtokíve t szintén Torockó Polgármesteri Hivatalában tekinthettük meg. 2. kép. Karaki Borbála és Vajda József sírköve Ilona. Lehetséges, hogy arról a Karaki Gergelyről van szó, akinek házát MALONYAY kötetében a falu legöregebb házaként mutatja be Körösfői festménye az I. táblán. Az 1868 összeírásban ezen kívül 5 Karaki családnevű szerepel: Karaki János, felesége Zsakó Júlia. ifj. Karaki János lóhajtó, felesége Kriza Sári, gyermekeik: Mihály, Andor és Ilona. 2 5 Özv. Czeglédi Andorné Karaki Júlia, gyermekeik: Andor, Ilona és Júlia. Ozv. Nagy Mártonné Karaki Anna, gyermekeik: István, Márton, Anna, Sári, Ilona. Ozv. Karaki Mártonné Lengyel Júlia. A 19. század végének adatait az 1896 és 1903 közötti születési anyakönyvekből igyekeztünk feltárni. 2 6 Apaként Karaki ekkor nem szerepel. A férfiak ekkorra a bányászat hanyatlásával feltehetően elhagyták a települést, máshol kerestek megélhetést. 2 7 Anyaként ebben az időszakban egyedül Karaki Borbála (1877-1914) jelenik meg. Három gyermeket szült a következő három évben: 1897, 1899 és 1901. Férje ifj. Vajda József (1872-1917) volt. Közös sírkövüket sikerült megtalálni a torockói temetőben. Az 1907-191 l-es kataszteri felmérésben ismét fontos családtörténeti adatok találhatók. 2 8 A férfiak között 216
