Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN - BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A Mezőség népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében - KEMECSI LAJOS: A hétfalusi telek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum erdélyi épületegyüttesében
7. kép. Hétfalusi hagyományos női viselet (családi tulajdonban, Hosszúfalu) lefonnak" nevezett saját eszközeivel 5 1 azonnal képes az internetes felületen elhelyezett ismeretek leolvasására/letöltésére, azaz a kommunikációhoz köthető interaktív elemek alkalmazására. 5 2 Amennyiben a puszta szöveges információ közlésnél komplexebb formát választunk a kódokkal elérhető tartalom akár a berendezésben forgatott filmrészletek segítségével a készülék képernyőjén keresztül megelevenedő enteriőrt vetít a látogató szemei elé. 5 3 Ezen eszköz segítségével a living history-nak (megelevenített történelem) virtuális változata „csempészhető" a kiállításba. A kapcsolódó internetes tartalmak nyilvánvalóan alkalmasak a többnyelvű tartalmak közvetítésére is, alkalmazkodva a külföldi látogatók elvárásaihoz. Előnye a korszerű technikai megoldásnak, hogy az intézmény megtakarítja a drága, érzékeny és rendszeres karbantartást felügyeletet igénylő lejátszó eszközök költségeitől, 5 4 illetve a monitoroknak a hiteles enteriőrt zavaró látványától. Az interpretáció ezen dinamikus eszközének alkalmazása számos továbbfejleszthető - akár ma még fel sem mért gazdagságú kapcsolatot szolgáltathat. Az etnikai és kulturális kölcsönhatás mechanizmusok érzékeltetésére kiváló lehetőséget nyújt a hétfalusi épület 1933-as viszonyokat bemutató berendezése. A bemutatásra kiválasztott időszakban - különösen Háromfaluban - a nemzetség intézményének eleven voltát igazolják a források. A borica, mint rituális összejövetel, egyik legfontosabb társadalmi szerepe éppen a nemzetség/nagy család intézményének megerősítése lehetett. 55 A közel két évtizedes román állami fennhatóságra utaló tárgyak és dokumentumok (például naptár, újságok) a magyar-román-német nyelvismeret és használat összetettségét igazolják. Az átalakuló életmód olyan szegmenseiben ismerhető fel a komplex kultúraformálódás, mint a hétfalusi viselet. Az állandó kiállítás enteriőrjében megjelenik a már a 20. századra általánossá lett szász parasztpolgári viselet. A székelyek által „oláhosnak" minősített 19. századi hétfalusi férfiviselet elhagyása kiválóan dokumentálható. A számos néprajzi szerző által is leírt festői hétfalusi női viselet szintén a barcasági szász paraszti öltözködéssel áll kapcsolatban. 5 6 A viselet számos darabja közös más erdélyi magyar öltözetekkel, azonban olyan elemei is vannak, melyeket ebben a formában más magyar viseletekben nem találunk meg. A férfiak általában nagy karimájú nemezkalapot hordtak, hidegben fekete vagy fehér prémkucsmát. Az álló gallérú hagyományos ing hosszú, kivetve viselték, alja szinte térdig ért, tüszü nevű bőröv, a 51. Az audio guide kölcsönözhető eszközeként alkalmas telefonok bérlése megoldható a látogatók számára. 52. BÁRD Edit-BATÁRI Zsuzsanna 2004. 43. 53. Példa a hasonló filmek múzeumi alkalmazására: http://www.youtube.com/watch?v=jZ6sXMVz4IM&feature=email (2012. február 21.) 54. A multimédiás elemek költségesek, és a legjobb minőségű rendszerek alkalmazásakor is legfeljebb öt évig garantálható a használatuk, az eszközök cseréje a fenntartási költségeket terheli jelentősen. 55. KÖNCZEI Csilla 2009. 40. 56. Vö. például a különböző kösöntyűk, boglárok és övek jellemzőit. Felmerült a hétfalusi asszonyok hámos rokolyájának a torockói női viselethez kötődése is. MAGYAR Zoltán 201 1. 285-286. 203
