Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN
13. kép. A szoba egy részlete, Noszoly, 154. sz. (VASS Erika felvétele, 2010) részében már kéményessé alakítottak. Érdekes átmenetként megfigyeltük, hogy a kémény csak a tető alá vezeti a füstöt (például a későbbiekben ismertetendő buzai és magyarpalotkai házak esetében), és csupán az épületek nagyon kis részében találkozhatunk a héjaláson túlnyúló kéményszerkezettel. A két megmaradt hagyományos kemence egyszerű, kb. 40 cm magas padkára állított, csonkagúla alakú sárkemence, melyek falazatát valószínűleg vesszőfonásra tapasztották, és folyamatos tüzeléssel égették ki. Egy-két esetben a lakásból kikerülő kenyérsütő kemencét még megtaláltuk sütőház képében az udvaron, de jellemzőbb volt, hogy napjainkra a kemencéket elbontották, hiszen a bolti kenyér vásárlásával elvesztették funkciójukat. Szobai tüzelőberendezésként mindenütt különböző, elsősorban gyáripari takaréktűzhelyekkel találkoztunk. A KOS Károly által még bemutatott szobai épített takaréktűzhely nyomait egyes épületekben feltételezhetjük, de ilyet sajnos nem találtunk (csupán konyhait), ez csak a bontás során alkalmazott falkutatás módszerével lenne igazolható. A továbbiakban négy esettanulmányt mutatunk be. A felmérés egyik érdekessége az a nádfedelű, szoba (hóz)-pitvar elrendezésű noszolyi lakóépület, amelynek pitvara még födém nélküli, csak az egyszerű kúpos kemence fölött alakítottak ki egy szikrafogót. Falszerkezete a talpas-vázas tornác szerkezeti kialakítás ellenére 50 cm vastag föld falazatú tömésfal, a tömési rétegek jól látszódtak a levert homlokzat alatt. Tetőszerkezete szarufás, kétoldalt kontyolt, a szaruk torokgerendával erősítettek. A jelenlegi nádtető az 1950-es évek elején készült, a családnak nem volt anyagi lehetősége cseréptetőre cserélni. A tetőgerinc két végén egy-egy bádog vödör fogta össze a nádat, hogy azt a szél ne szedje szét, de már nagyon rossz állapotban van a tető, ezért kátránypapírral (bitumenes lemezzel) fedték be. A házban lakó férfi 1929-ben született. 2 6 A ház építésének pontos dátumát nem tudja, ő már így ismerte, valószínűleg nagyapja építhette. A ház első két oldala gyerekkorában is ilyen kék volt, a hátsó falak pedig fehérre meszeltek. A család - ahogyan a falubeli többi román is görög katolikus vallású volt, csak kényszerből lettek ortodoxok. A férfi apai dédnagyapja, Pál Sándor, magyar volt, de román lányt vett el. így fiuk félig magyar, félig román volt, unokájuk pedig már románnak vallotta magát. A faluban valamelyest mindenki tudott magyarul, hiszen magyarok is éltek ott. A férfi a magyar időben, vagyis az 26. A férfivel készített interjú FERENCZI Eszter tolmácsolásának köszönhetően született meg. 178
