Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

AZ ERDÉLY TÁJEGYSÉG A SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUMBAN

13. kép. A szoba egy részlete, Noszoly, 154. sz. (VASS Erika felvétele, 2010) részében már kéményessé alakítottak. Érdekes átmenet­ként megfigyeltük, hogy a kémény csak a tető alá vezeti a füstöt (például a későbbiekben ismertetendő buzai és magyarpalotkai házak esetében), és csupán az épületek nagyon kis részében találkozhatunk a héjaláson túlnyúló kéményszerkezettel. A két megmaradt hagyományos kemence egyszerű, kb. 40 cm magas padkára állított, csonkagúla alakú sárkemence, melyek falazatát valószínűleg vesszőfonásra tapasztották, és folyamatos tüzeléssel égették ki. Egy-két esetben a lakásból kikerülő kenyérsütő kemencét még megtaláltuk sütőház képében az udvaron, de jellemzőbb volt, hogy napjainkra a ke­mencéket elbontották, hiszen a bolti kenyér vásárlásával elvesztették funkciójukat. Szobai tüzelőberendezésként mindenütt különböző, elsősorban gyáripari takaréktűzhelyekkel találkoztunk. A KOS Károly által még bemutatott szobai épített takaréktűzhely nyomait egyes épületekben feltételezhetjük, de ilyet sajnos nem találtunk (csupán konyhait), ez csak a bontás során alkal­mazott falkutatás módszerével lenne igazolható. A továbbiakban négy esettanulmányt mutatunk be. A felmérés egyik érdekessége az a nádfedelű, szoba (hóz)-pitvar elrendezésű noszolyi lakóépület, amelynek pitvara még födém nélküli, csak az egyszerű kúpos ke­mence fölött alakítottak ki egy szikrafogót. Falszerkeze­te a talpas-vázas tornác szerkezeti kialakítás ellenére 50 cm vastag föld falazatú tömésfal, a tömési rétegek jól lát­szódtak a levert homlokzat alatt. Tetőszerkezete szaru­fás, kétoldalt kontyolt, a szaruk torokgerendával erősítettek. A jelenlegi nádtető az 1950-es évek elején készült, a családnak nem volt anyagi lehetősége cseréptetőre cserélni. A tetőgerinc két végén egy-egy bá­dog vödör fogta össze a nádat, hogy azt a szél ne szedje szét, de már nagyon rossz állapotban van a tető, ezért kátránypapírral (bitumenes lemezzel) fedték be. A házban lakó férfi 1929-ben született. 2 6 A ház építé­sének pontos dátumát nem tudja, ő már így ismerte, valószínűleg nagyapja építhette. A ház első két oldala gye­rekkorában is ilyen kék volt, a hátsó falak pedig fehérre meszeltek. A család - ahogyan a falubeli többi román is ­görög katolikus vallású volt, csak kényszerből lettek or­todoxok. A férfi apai dédnagyapja, Pál Sándor, magyar volt, de román lányt vett el. így fiuk félig magyar, félig ro­mán volt, unokájuk pedig már románnak vallotta magát. A faluban valamelyest mindenki tudott magyarul, hiszen magyarok is éltek ott. A férfi a magyar időben, vagyis az 26. A férfivel készített interjú FERENCZI Eszter tolmácsolásának köszönhetően született meg. 178

Next

/
Thumbnails
Contents