Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
BATÁRI ZSUZSANNA: Az észak-magyarországi falu tájegység története
változtatni, így a sop egyszerűen a legtávolabbi pontra került. A lakóház telkére került rekonstrukcióként egy kétkarú kenderkalapács is: SZOLNOKY Lajos Alakuló munkaeszközök című kötetében 5 4 egy kétkarú kendertörő bunkó fotója látható, ez alapján végeztük el a rekonstrukciót. A ház telkéhez tartozik még a füzéri disznóól is. Minden melléképület favázas szerkezetű. Új épületek 2004-2005-ben kezdtük a közös munkát Román Árpád mérnökkel. Az átdolgozott koncepció 5 5 megváltozott településképet, épületszámot és épület-minőséget eredményezett. Elhagytuk a somoskői épületet: az eredeti koncepció szerint az első telken található a somoskői, boronafalú ház, amelynek célja az osztatlan, belülről fűtött kemencével ellátott lakás használatának bemutatása volt. Ezen kívül más építményt (gazdasági melléképületet) a telekre nem terveztek. A kutatások az egyhelyiséges életmódra vonatkozóan nem voltak kielégítők, és a további gyűjtési lehetőségek sem biztosították a megfelelő adatokat. A téma terepmunkával sem volt már dokumentálható. Az épület nyílászárói atipikusan voltak elhelyezve, a bontáskor tüzelőberendezés nyomait nem találták; és mivel a boronafal anyaga másodlagosan felhasznált, így a felmerült problémák nem megoldhatók, a kérdések nem megválaszolhatók. A felsorolt okok miatt az épületet kivettük a telepítési koncepcióból. Mivel a tájegység azon telkei, ahova származási helye alapján beilleszthető lenne, gazdasági épületeiket tekintve mind komplettek, így gabonás kamra funkcióval sem építettük fel máshol. A tájegység bevezető részén megjelent a majorság cselédházzal és magtárral, két barlanglakás (illetve egy harmadiknak a homlokzata, ami gépészetet és tájegységi vécét takar), a kisnemesi lakóépület - a telek kiegészítve több melléképülettel (istálló, csűr, disznóól). A hadas telken a karancsberényi disznóól helyére egy Diósjenőn bontott hidasól került. Magtár A Felföldi Mezőváros felől érkezve a magtár látványa fogadja a látogatót. Az épület koncepcióba illesztésének oka az épülettípus bemutatásának igénye és egy modern közönségfogadási helyszín létrehozása volt. A múzeumi majorságot egy cselédházzal és egy üvegházzal kiegészítve alakítottuk ki. Bár a majorok a nagybirtokok igazgatási központjaiként helyet biztosítottak több épületnek (például adminisztratív épületek, istállók, színek), 5 6 a Múzeumban teljes épületcsoport reprezentálására többek között hely hiányában nem vállalkoztunk. Mivel uradalmi tervek alapján 12. kép A magtár az eredeti helyszínen, Felsőkelecsényben (ROMÁN Árpád felvétele, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona, 2007) épült, a magtár nem sorolható a népi építészet körébe, az általa biztosított falukép azonban a magyar vidéket idézi fel, így teszi hitelesebbé az egymás mellett álló Felföldi Mezőváros és az Észak-magyarországi falu közötti területet. A majorság kapcsolata a faluval a helyi lakosság számára nyújtott munkalehetőség, és így egy erőteljes kölcsönhatás a cselédség és a parasztság között. Az uradalmi épületek bemutatásának fontosságát bizonyítja, hogy az építmények felhívják a figyelmet a társadalmi berendezkedés, az esztétikai környezet és az életforma különbségeire, így szélesítve a szabadtéri múzeumok mondanivalóját mind néprajzi, mind műveltségtörténeti vonatkozásban. 5 7 A tájegységben álló hatalmas, kétemeletes, téglafalú és cserépfedésű, klasszikus téglalap alaprajzú, egylégterű magtárépület, amelynek eredeti funkciója a földesúri adóként beszedett gabona raktározása volt, uradalmi tervek és épületfelmérés alapján (Felsőkelecsény) épült meg a tájegység szélén. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum célja volt egy multifunkcionális modern kiállítási helyszín kialakítása, amely látogatóbarát, lifttel, mosdóval felszerelt épület. Napjaink kiállítási követelményeinek eleget téve lehetőséget nyújt különböző programok, tárlatok, rendezvények, színházi előadások szervezésére. Cselédház A majorság részeként épült fel a szintén uradalmi tervek alapján készült négylakásos cselédház. 5 6 Eredetileg cél volt egy több időmetszetet felölelő kiállítás létrehozása, erre ugyanis a több lakóegység remek lehetőséget biztosít. Ennek a kiállítási formának az előzményei mind ma54. SZOLNOKY Lajos 1972. 192. 55. Az épületkiválasztások részletes bemutatása másik fejezetben olvasható. 56. BÁRTH János 1980. 505. 57. WINKLER Ferenc 2006. 19. 58. „Az uradalmi építkezéseket a XVIII. század közepén Bauschreiberségek, majd építési irodák irányították. E specializált munkaszervezetek mérnökök által készített tervek és gyakran típustervek alapján építkeztek. Utóbbiak esetében az építményeket az adott uradalom igényeihez és lehetőségeihez igazították. A cselédház az ideálisnak tartott típustervek szerint olyan épület, ahol egy központi térből, ami közlekedőtér és konyha egyszerre, kettő, vagy négy szoba közelíthető meg. A lakóegységekhez kamra kapcsolódik. Az ilyen egységek az adott majorság igényeinek megfelelően ismétlődnek, vagyis több egység összeépítéséből állnak. BALASSA M. Iván 1987. 123-1 38. A XIX. század végén, a XX. század elején gyakori volt, hogy az eredetileg egy család számára tervezett szobában több 6-10 tagú család is összezsúfolva élt, a közös konyhán 4-8 asszony volt kénytelen osztozni. A nagybirtok a munkaerő létszámának növekedésével nem tartott lépést, a cselédházak bővítésére, új épületek építésére kevés beruházás történt." KISS Kitti é.n. 2. 15
