Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

BERECZKI IBOLYA: A lakáskultúra változásai Homoródalmáson

29. kép. Radinás kosár a szekrény tetején az első házban. Homoródalmás, 237. sz. (BERECZKI Ibolya felvétele, 2007) sár hívta fel a figyelmet. A radinás koso/yónak nevezett tárgy használata a gyermekágyas anya készétellel való el­látásához volt szükséges. A kiemelt helyen, reprezentatív környezetben tartott tárgy ünnepi alkalmazásához házilag hímzett, csipkés szélű, közel négyzetes formájú kendő kellett. Ezzel terítették le a kétfelé nyíló, egyfülű kosarat, miután beletették a gyermekágyasnak szánt ételt. Tárgyi világ az esztenán MÁRKOS András 1947-es gyűjtése alapján rendelke­zünk ismeretekkel a homoródalmási szállások épületállo­mányáról, amelynek helyi neve esztena volt, abban az esetben is, ha nem a juhtartás igényeit szolgálta ki, hanem a tavaszi, kora nyári időszakban a „szénacsinálás"-ra ba­romfiaikkal, malacokkal, kecskével több napra, esetleg hétre kitelepülő családok alkalmi szállásául szolgált. 33 2007-ben a felmérő tábor résztvevői egy ilyen mezei „ta­nya"felmérését készíttették el. Magam 2010-ben a tavasztól őszig legelőn tartott juhnyáj legelőjét kereshettem fel Tódor Vilma kalauzolásával. Itt volt lehetőségem a juhász, a bács alkal­mi lakóhelyének, illetve a sajtkészítés helyének a doku­30. kép. Fejőedények és tejes kannák az esztenán (BERECZKI Ibolya felvétele, 2010) mentálására. A fából készült, nyeregtetős, egyhelyiséges épület berendezése szerény, mindössze egy ágy, fatüzelé­ses vaskályha, asztal, szék, kisebb faláda a fő berendezési tárgyai. A falon keskeny polc, rajta kisméretű edények, üvegek. A ruhák elhelyezésére a falba vert kampók szol­gáltak, nemcsak belül, hanem kívül is. A bejárat mellett kí­vül, a falhoz rögzített alkalmi állvány viszont új funkciót elégít ki, edényszárítóként szolgál. Az őrzés feladatát alapvetően a nyáj körül a nagytestű kutyák látják el, nem ritka, hogy medve is megjelenik éjszakánként. A nyáj mel­lett maradnak azonban a juhászok, akik számára kisméretű, könnyen áthelyezhető, zárt fekvő kunyhót készítenek, amely méreteiből és formájából adódóan ki­zárólag fekvésre, alvásra szolgál, viszont bezárva megvédi a bent lévőt a medvétől. A juhtartásra szolgáló esztena ha­sonló formájával Erdély más vidékein - a Mezőségen, Há­romszéken, a Sóvidéken szintén több helyütt találkoztunk. Összegzés Hova és miért tűnt el a festett bútor a 20. század elején? Ennek elsődleges tényezője, hogy a bútorfestő dinasztiák viszonylag rövid idő alatt váltak ki a faluközösségből. A 20. század eleji gazdasági változások, a háború utáni körülmények, a munkalehetőségek nagy­városokban, különösen Brassóban felgyorsították a lakás­kultúra átalakulási folyamatát. A Brassóban szolgáló ho­moródalmási leányok hozománya már nem festett bútor, 31. kép. Székelyudvarhelyi asztalos zöldre festett konyhai szekrénye az 1950-60-as évekből (BERECZKI Ibolya felvétele, 2007) 33. MÁRKOS András 1958. 437-447. 148

Next

/
Thumbnails
Contents