Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
BERECZKI IBOLYA: A lakáskultúra változásai Homoródalmáson
9. kép. Homoródalmási festett bútorok a helyi néprajzi gyűjteményben (BERECZKI Ibolya felvétele, 2007) megtalálható festett tárgyakat, majd az összegyűjtött anyagból kifestőkönyvet jelentettek meg gyerekeknek, ezzel is segítve a helyi hagyomány megismerését és fennmaradását. A gyűjtőmunka eredményeként húsz hozományos láda, hat irattartó láda, egy katonaláda, egy támlás szék, egy kamarásasztal, egy tálas, egy szekrény, tizenkét almárium, három ágyvég, tizenhárom padláda, két pad, tizenegy kendőszeg és nyolc kanáltartó vált ismertté. 2 4 E darabok közül több, különösen értékes tárgy a helyi művelődési házban kialakított helyismereti gyűjteményben volt - bár sajnos, nem a legjobb körülmények között - 2007-ben megtalálható, SZIKLAI Ibolya igazgatónő tájékoztatása szerint az itt lévő darabok többségét még KARDALUS János gyűjtötte össze. A tárgyak végleges elhelyezésére a település tájház létesítését határozta el, megvásárolva erre a célra azt az épületet, amely a kutatók véleménye alapján 19. századi építésű, de 1645-ös datálású mestergerendája révén Székelyföld szerte figyelmet kapott. 2007-2008-2010-es helyszíni terepmunkánk során a 2004-es állapothoz képest jelentős számú családnál találtunk festett bútorokat, talán némileg nagyobb megbecsüléssel övezve, mint a megelőző évtizedekben. 25 2007-ben az 1921 -es születésű Beke Erzsi néni mesélte el, hogy milyen mértékben eltérő az ő és a leányai értékítélete a dédszülőktől örökölt festett bútorokkal 24. BENCZE Margit 2005. 46. 25. Erről BENCZE Margit (szerk.) 2005. 37^12. 26. Saját gyűjtés. 27. MALONYAY Dezső 1909. 188-189.; KARDALUS János 1995. 19. 28. KARDALUS János 1995. 60. 10. kép. Kamarásasztal a helyi néprajzi gyűjteményben (BERECZKI Ibolya felvétele, 2007) I I. kép. Homoródalmási festett láda Bekejózsefné lakóházában (BERECZKI Ibolya felvétele, 2007) kapcsolatban. A 19. század közepi, a szász hatást tükröző, kőből épült lakóházának első házában, a ma is meglévő, már több kiadványban közölt 1894-es évszámú tékán, helyi nevén borítékon kívül a két ablaka között is volt korábban egy almárium, „de a lányaim kivetették... Mikor hazajönnek két hétre, takarítanak, utána fölrakják azt a szőnyeget, amit ők szeretnek, utána vissza kell rakniuk, ami az enyimé. " 2 i Visszatekintés a homoródalmási festett bútor múltjára MALONYAY Dezső már 1909-ben felhívta a figyelmet rá, hogy a Homoród-menti bútorfestés legjelentősebb központjából, Abásfalváról indult el, és telepedett meg neves Balázs Mózes orgonakészítő testvére, Balázs Pál feleségével, Sándor Máriával 1848-ban Homoródalmáson, akinek 1837-ben született fia, Pál is a festő asztalos lett, apjánál tanulva a mesterséget. 2 7 Kettőjük nevéhez köthetjük a homoródalmási virágozott bútorok legnagyobb számú darabját. KARDALUS János véleménye szerint az almási a leggazdagabb tárgyi emlékanyaggal rendelkező 19. századi székely bútorfestő központ. 2 8 139