Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
BATÁRI ZSUZSANNA: Az észak-magyarországi falu tájegység története
szükséges, míg a másik erdőhorváti telekre egy mogyoróskai csú'r került. Megmaradt az eddigi kút, juhtartó karám, juhakol, pásztorkunyhó, favágó kunyhó, zsindelykészítő kunyhó (a szénégető, mészégető és üvegfúvó már nem, ezeknek a helye az épületjegyzék helyszínrajza szerint a Bakony, Balaton-felvidék tájegység mellé került), illetve négy darab lyukpince az eddigi hathoz képest. Még ebben a koncepcióban is található azonban egy újdonság, mégpedig a református temető, ahová Pusztafaluból és Telkibányáról 14 sírjel felállítását tervezték. A sírjelek az épületjegyzék összeállításának idejében már másolatban készen voltak. 4 8 Az épületcserék és kiválasztásokon kívül a területet érintő változás, hogy a noszvaji híd helyére egy perkupái kőhíd került - ennek oka részben a tájegység más pontról való megközelítése. A komlóskai kutat egy, a korbás kutak csoportjába tartozó kétvedres kút váltotta fel, egy erdőhorváti, borona kávás közkút. Az V. tájegységi rész telektörténetei Az első telken szerepel a zsúppal fedett, kőfalazatú, szoba-konyha-szoba-konyha-kamra-istálló-szín alaprajzú perkupái lakóház, ez a legkorábbi dokumentumokban a negyedik portán kapott helyet. Észak-Magyarországon az egyik legismertebb kőműves központ a perkupái, kiemelkedőek a környékbeli településeken is munkát vállaló kőművesek által kialakított, a történeti stílusjegyeket magukon hordozó és átértelmező díszes főhomlokzatok és oromzatok, rajtuk ablakkeretelések, áloszlopfők, levéldíszek, virágcsokrok, sormotívumok. 49 E gazdagság reprezentálásának céljából emeltük vissza a perkupái épületet a koncepcióba. Az eredeti koncepcióban a telken az Erdőhorvátiból, a Kassai út 93/a-ból származó, szoba-konyha-kamra-istálló beosztású ház szerepelt. Ez a kőfalú, bontáskori állapotában kontyolt nyeregtetős épület 1858-ban épült, és a kisnemesi életmódot hivatott bemutatni. Tüzelőberendezése a kabolás kemence, ez azonban megjelenik az erdőhorváti, Hatház utcai épületben is, ezért ennek az erdőhorváti lakóépületnek a kiemelésével - tüzelőberendezés szempontjából - nem lesz a tájegységben hiány. Mivel a perkupái telek új volt, így minden melléképületét ki kellett választanunk. Kevés olyan porta akad a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, amelynek melléképületei egy telekről származnak, a perkupái telek esetében majdnem így történt. A még álló, istálló - kamra alaprajzú melléképületen kívül a bemutatási időhöz (1938) illő disznóólat is itt mértük fel. Mivel ezek nem eladó épületek voltak, mindegyik másolatként épült meg. A csűrnek csak az emléke maradt meg, a szomszédban még álló romok alapján (a falak álltak, így a tetőrekonstrukcióhoz kellettek plusz adatok) készült felmérést használtuk fel a tervezésénél - kiegészítve a 9. kép. Az erdőhorváti lakóház az eredeti helyén (ERDÉLYI Zoltán felvétele, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum tulajdona, MNÉA-F: 3069. 1969) VARGHA László hagyatékában található analógiafotókkal 5 0 a dokumentációt. Az erdőhorváti lakóház azon kevesek közé tartozik, amely a kezdetektől fogva a tájegységi koncepció része. Az 1969. január 24-én BALASSA M. Iván által megfogalmazott javaslatban a harmadik telek a Zempléni-hegység elnevezést kapta. Az erdőhorváti, kő- és vályogfalú Hatház úti épület szoba-konyha-kamra alaprajzú, az ugyanerről a portáról származó kőistálló istálló-szín alaprajzú, míg a mogyoróskai disznóól zsilipéit falú, zsindellyel fedett építmény. A porta építményei nem sokat változtak később sem, a lebontott mogyoróskai disznóól mellé korábban egy mogyoróskai csűrt helyeztek, 5 1 de ez Mogyoróskán már nem állt, amikor felkerestük, így egy új csűrt kellett volna kiválasztanunk. Néhány épületfelmérés után (pl. Erdőhorváti) azonban a lebontott füzérradványi csűrt 5 2 helyeztük erre a telekre a filkeházi portáról, mert a filkeházi telken nem fért volna el, és a kovácsvágási szénatartó sop felépítésével nem is tartottuk szükségesnek. A nyíri lakóház helyére egy másik erdőhorváti ház (Egres út) került, egy egyhelyiséges disznóóllal. Változott a telkek sora: a perkupái után a második lett az edőhorváti, Hatház úti épület, majd ezt követi a másik erdőhorváti épület, a fő útra merőlegesen áll a filkeházi lakóház. A nyíri portát teljes egészében kiemeltük a kiállításból, a JANÓ Ákos muzeológussal történt egyeztetés során ugyanis megismertük a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei regionális szabadtéri gyűjtemény koncepcióját, az előzetes kutatások alatt készített fotókat. 5 3 Ennek alapján indultunk el egy talpas-vázas, sövényfalú, alápincézett épület keresésére. Egyrészt azért, hogy a mezővárosi építészet (alápincézett, nagyméretű, kőfalú lakóházak Id. Felföldi Mezőváros tájegység) falusi párhuzamát be tudjuk mutatni a hegyvidéken jellemző, alápincézett forma felépítésével. Másrészt, hogy a faépítkezést követő átmeneti építészetet még gazdagabban reprezentálja a 48. 21-23. Helyszínrajz: 14-15. 49. KOLESZÁR Krisztián 2003a. 5-8. 50. SZNM MNÉGY F 3 18. 389-390.. 454-456., 458-459.. 471-473., 476., 490., 5 15-525., 527., 558., 600-601. 51. BALASSA M. Iván 1986 21-23. Helyszínrajz: 14-15. 52. BALASSA M. Iván 1969a. 53. JANÓ Ákos 1986-1987. 545-557. 13
