Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
BERECZKI IBOLYA: A lakáskultúra változásai Homoródalmáson
7-8. kép. A lakóház bontásakor a padláson talált cseréptöredékek, üvegtöredékek és használati tárgyak. Homoródalmás, 214. sz. (BERECZKI Ibolya felvétele, 2008) A porták épületei fogyóban, pusztulóban vannak. Az 1990-es évek eleje, közepe óta főként a melléképületek, színek, disznópajták elbontása történt meg. A jelenleg is állattartással, főként tehéntartással foglalkozó családok állatállományának ellátásához természetesen továbbra is nagy szükség van a szénára. Erre a falu kiterjedt kaszálói lehetőséget biztosítanak, így a szénacsinálást követően magától értetődő, hogy a nagyméretű, napjainkban főként borona-, vagy téglacsűrök szénatároló részei, odorjai a középgeneráció és a még gazdálkodó idősebb korosztályok telkein megtelnek a behordott szénával. UtlVívDiMli 4 ALMÁS JJ?.«. 2. rajz. Homoródalmás, 237. sz. Helyszínrajz a portáról (SABJÁN Tibor rajza, 2007) 23. KRISTÓ Tibor 1995.4. A falu belső magjában található régi építésű lakóházai rendszerint viszonylag kis méretű, gyakran szabálytalan vonalú portán találhatóak. Az utcafrontra két ablakkal, többnyire előkert nélkül építették a kőházakat, amelyeknek rövid homlokzatai magas kőfallal készültek. A helyi cserépcsűr szolgált a fedésre használt cserép kiégetésére. A porta hátsó felén magasodtak, egy vonalban a kőcsűrök. A porták között - mint ahogyan a 214. sz. ház mezsgyéjén - közös kutak álltak. Az építészeti felmérések során készített helyszínrajzok jelzik a portán belül az egyes melléképületek helyét, köztük a legfontosabbét, a kemencéét, vagy kuptorét, a „majorság" által használt tereket, a veteményeskertet. A veteményeskertet minden esetben kerítés választotta el az udvartól, hogy az időnként kieresztett majorság ne tegyen kárt benne. Kémény nélküli lakóházzal a kutatás időpontjában alig találkoztunk, napjainkban a korábban is szegénysorban lévő legidősebbeknél fordul elő. Ilyen az 1925-ben született Pál Rebeka 314-es lakóháza is. A ház padlásán terjengő füst teljesen befeketítette a gerendákat, a cserepet tartó léceket, sőt, az ott tárolt régi cserépedényen is rajta hagyta a nyomát. A bútorok világa - bútorfestők és tárgyaik KARDALUS János 1980-as évektől a témával foglalkozó számos írása után készült összefoglaló könyve, a Székely festett bútorok megjelenése kapcsán egy vele készült interjúban mesélte el 1995-ben, hogy 1974-ben felmérést készített Homoródalmáson, és akkor I 14 házban talált régi, festett bútorra. Húsz évvel később ez a szám ennek a negyed része volt. „Egy része az enyészet útjára lépett, más része, - s ez a szerencsésebb eset -, múzeumokba került" - mondta a beszélgetés során. 2 3 BENCZE Ilona a Kuckó Egyesület által 2001-től Homoródalmáson fiatalok számára szervezett bútorfestő kör tevékenységét bemutatva írta le, hogy 2004-ben egyéves programot indítottak A homoródalmási bútorfestők nyomában címmel. Helyi kutatásaik során számba vették a településen még 137
