Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)

ROMÁN ÁRPÁD: Vasúti őrház a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban

3. rajz. Az épület új alaprajza 15. kép. A kemence szája és a kémény kürtő (ROMÁN Árpád felvétele, 2012) hanem csak egy füstjárattal készült. A füstjárat, a kemence hátsó feléből vezetett a száj felé, a falát állított téglák képezték. A kemenceszáj előtt áll a kémény, melynek alapja tulajdonképpen a kemence padkája. A padka teljes szélességében áll a kürtő beltérben található része, a födém alatt szűkítette az építő a kürtőt, ami 46 cm-es külmérettel lép ki a padlástérbe (17. kép). Ajtó- és ablakszerkezetek Az épület bejárata, mely az őrház felőli hosszú homlokzaton áll, egy pallótokos keretbetétes szerkezet, a betétet csaphornyos deszkabetét alkotja. Az ajtó felső negyedében üvegezett. A kemencével ellentétes rövid homlokzaton áll az épület kisméretű, négyzet alakú, kétrétegű, gerébtokos ablaka. Az ablakszárnyakat egy vízszintes osztó két mezőre osztja. Az épületek hasznosítása A három épület együttesen a Skanzenben múzeumpedagógiai funkciókat fog szolgálni. Az őrházban a konyha és a kisszoba összenyitásából egy olyan modern konyha kialakítását tervezte meg BÚZÁS Miklós főépítész az üzemeltetési és a múzeumpedagógiai csoporttal együttesen, melyben a modern konyha működése mellett a helyiség közepén álló takaréktűzhelyen a hagyományos főzési technikák is megtanulhatóak. A nagyszoba, mint foglalkoztató helyiség egy osztály leülését, munkáját képes kiszolgálni. A két helyiség együttesen helyet adhat kis létszámú csoportok leültetésére, kiszolgálására is (18. kép). 122