Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 25. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2013)
KOVÁCS ZSUZSANNA: A típusbútorok használata Zala megyében a 20. században - Egy terepmunka tapasztalatai - ARANYOS SÁNDOR: „Ha kigyúlnak a színes fények". Modernizáció és lakáskultúra a Tiszazugban
A fogyasztói szokások átalakulása, a lokális közigazgatási hatalom mellett a háztartások szükséglet-növekedésének számlájára írhatók. A biográfiai értelmezésekben az elektronikai berendezések vagy az új bútorok megvásárlását, minden esetben az individualizációra törekvéssel magyarázták. Az egyéniesülés kezdeti kirajzolódása a hatvanas évekre tehető mindhárom község esetében, mely a lakáskultúrában az egyén komfortérzetét növelő helyiségek, tárgyak, bútorok megjelenésével határozhatóak meg. Gondolok itt a fürdő-, háló-, gyerekszobák megjelenésére, a fokozatosan általános emberi szükségletté váló elektromos készülékek és villanyvilágítás bevezetésére, vagy a kényelem orientált bútordarabok megvásárlására. Az említett készülékek alkalmazása a háztartásokban minden esetben a mindennapi háztartási munka megkönnyítését szolgálták, a híradástechnikai eszközök a fiziológiai szükségletek kielégítését célozták meg. Elhelyezésük a célszerűséget követve az egyes helyiségek önállósodása felé vezetett. Összegzés A szocialista államszervezet kiépítését követően, mind társadalmi, mind gazdasági struktúrájukat a tárgyalt településeknek alapvetően át kellett rendezni, mely folyamat meghatározottsága jelentősen befolyásolta a modernizáció biztosította eszközök adaptációját. Felvetődik a kérdés, hogy az elektrifikációs folyamatok miként tükrözik a települések peremlétből fakadó hátrányait. Nos, Csépa és Tiszaug esetében, az infrastrukturális hálózat lassú, megfontolt bővülése, a lakosság kezdeti introvertált magatartásmódja, illetve a helyi fejlesztési alap felemelésével szembeni ellenvéleményezések is jelzik a lakosság elmaradottságát. Martfű gazdasági és társadalmi viszonyai nem tértek el a Tiszazug többi településétől a Cikta Cipőgyár megalakulásáig. Az ezt követő kimagasló infrastrukturális és indusztriális változás viszont táptalajt jelentett a kulturális fejlődésnek, mely olyan irányba terelte a lakosság gondolkodásmódját és jövő képét, melyben az elektrifikáció biztosította eszközök adaptációja már az 1950-es évek közepén körvonalazódott. VALUCH Tibor az országos történéseket a következőképpen foglalja össze. Az 1944 utáni falusi tevékenységszerkezet és életviteli stratégiák két periódusra oszthatók. A hatvanas évek közepéig a tradicionális magatartásformák, az önellátás és a mérsékelt modernizáció jellemző, míg a hatvanas évek közepétől a fogyasztási szükségletek növekedése, az önellátás csökkenése és a tradícióktól való eltávolodás figyelhető meg. 82 A tárgyalt településeken a tradicionális életvezetési stratégiák folytonossága ezzel szemben még az 1960-as évek végén is mérvadó, az elektromos áram biztosította eszközök visszafogott beszerzése és alkalmazása is mutatja a peremlétből adódó mentalitásokat. Eszközkészletük34. kép. A FAGI ház hosszanti bővítése által keletkezett, előszoba funkcióban lévő helyiségben elhelyezet, egy garnitúrába tartozó műbőr fotelek, dohányzóasztallal ben a garnitúra bútorok ugyan már az 1950-es években is meghatározóak, de anyagi helyzetük csak az olcsó tömegcikkek beszerzését tette lehetővé. Berendezési tárgyaikban a garnitúra bútorok, a fémeszközök, illetve a házilag készített eszközök, bútordarabok dominánsak a 20. század hatvanas éveiben is. „A múltkor nem volt áram, és nekem a petróleumlámpám még megvan. És akkor meggyújtottam, és akkor mondom az unokámnak, hogy »Kisfiam, illyennél tanult mama! Nyolc általánost. ..«és akkor, sőt hát még a bogarasi iskolában is a vót, ott se vót még villany. Azt mondja »Mama így és akkor hogy tudtál írni, hogy tudtál tanulni. Hogy láttál? «"" Azok számára akik beleszülettek a számítógépek, robotgépek világába, fel sem fogható változásokat hozott az elektromos áram. A háztartások villamosítása egy olyan korszakalkotó modernizációs lépés volt, mely nemcsak átalakíthatta a háztartások eszközkészletét, de funkcionálásukkal, fokozatos használatba vételükkel értékteremtőkként léptek elő. A tömegkommunikációs eszközök újraszerkesztették a társadalmi interakciókat, bepillantást engedve a világ bármely pontjára, kitágították az emberek világnézetét. 8 4 Értékként jelenik meg hatásukra a sport, a hazai és világpolitikai események követése, mely tényezők szerepe a jelenben is vitathatatlan. De nem me82. VALUCH Tibor 2005. 281-282. 83. Szóbeli közlés alapján. Tiszaug, 2009. július. 84. „A ugye s ezek a híradástechnikai eszközök, meg hát ugye az embereknek a szemléletét, látásmódját befolyásolták, teljesen természetes. Média az mindig nagyon tudta befolyásolni az embereket. Különösen a falusi emberek, akik mondjuk műveltségben jóval alacsonyabb szinten voltak, ugye mint a városi, nagyvárosi emberek. Hát könnyebben befolyásolták, mint ahogy akarják most is. meg ezelőtt is. A média, a médián keresztül az emberek." Szóbeli közlés alapján. Tiszaug, 2009. július. 107
