Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Temetők

Szablyár Péter TEMETŐK Jósvafő településképének harmóniáját a nyugati horizonton erdőkbe simuló temetője és az előtte őrt álló harangtorony teszi megkapóvá. Középkori temetője a kőfallal körülvett templom cinterme lehetett, ezt erősítették meg az ÁMRK 1996-97ben itt végzett próbaásatásai, amelyek során gazdag csontanyagot, cserépmaradványokat, néhány fémpénzt és vas tárgyakat találtak (csizma sarokvasak, szegek stb.).' Korabeli okiratok nem maradtak fenn, de valószínűleg II. József uralkodása idején jelölték ki a mai református temető helyét, melyet árok vesz körül keleti és északi oldalán. A temetkezési szokások változásával a házaknál történő ravatalozás megszűnt, pótlására 1986-ban a temető bejárata előtt egy sajátos térformájú ravatalozót építettek, amelyet 2000-ben zsindelyezett előtetővel egészítettek ki. A jósvafői temetőben szinte kizárólag fejfás sírjeleket állítottak (melyeket gyakran tévesen kopjafának neveznek). Ezek valószínűleg a török hódoltság után jelentek meg, tömeges elterjedésüket a protestáns vallás felvétele is okozta, ezzel is megkülönböztetve a nyughelyet a katolikusok kereszt alakú sírjeleitől.

2 A fejfák anyagából (zömében tölgy, néha fenyő) következően 50-60 év alatt ezek teljesen elkorhadnak, elenyésznek, ezért a jósvafői temetőben sem találunk a 20. század elejénél régebbi faragott sírjeleket.

3 A folyamatot felgyorsította a városi divatot követő sírkő megjelenése. Bár a temetések zöménél ma is fejfát állítanak, ezt általában már a haláleset első évfordulóján az elhunyttól és környezetétől idegen, rideg sírkővel váltják fel. A jósvafői református temető legrégebbi síremléke Apostol Péter református lelkésznek (1823-1875) 139. kép. A temető 1. A leletanyag feldolgozása mind a mai napig nem történt meg! 2. FAGGYAS István 1975. 112116. 3. HAJDÚ István 1977. 126-129. 93