Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
SZABLYÁR PÉTER: Jósvafő térképi ábrázolásai
28. kép. Jósvafő kataszteri térképe 1868-ból ben két határozott vízfakadási helyet jelöl, kis völgytalpig vezető - völgyecskével (valószínűleg a Rövidés a Hosszú-alsó-barlangok kiömlései) és két felirattal: a völgyfejtől Ny-ra: Víz Kiömlése, D-re Baradla forrás Ez is bizonyíték arra, hogy akkor (1829) ezt nem hívták Jósvaforrásnak! A mai Tengerszem-tó kifolyásának környékén három épület alaprajza látható, ebből egyik a SANDY által is lerajzolt vízimalom. Egy nem egészen egyértelmű házhelyet közvetlenül a források elé is berajzol, ez valószínűleg a vízkormányzást végző gátőr háza lehetett. 1868-ban készült el a település első részletes kataszteri térképe (28. kép). A térkép 15 db, 60x70 cm-es álló, kézzel rajzolt, festéssel színezett lapból áll. Ezen nem csak az épületek helyét, hanem azok pontos méreteit is leolvashatjuk. Az I. lap széljegyzete szerint a lapokat „felvette, kiszámította és rajzolta" SCHOHAY István 3ad osztályú mérnök A kb. 1880-ban készült Kassai kataszteri kerület térképe III. szelvénye színes nyomata igen jól szemlélteti a település környezete földterületeinek művelési ágak szerinti megoszlását és az ipari létesítményeket. Jósvafő közigazgatási területén négy malmot jelöl. A Kecsó' völgyben hármat: a Babot-kútnál egyet épülettel együtt, a Babot-kút és falu között félúton egyet épülettel (valószínűleg ez volt a Kecső-völgyi hámor), és a falu szélén egyet (itt kendertörő működött, helye és a malomárok ma is látható). A negyedik malmot a falu Színpetri felőli végében jelöli. 28/b. kép. Jósvafő kataszteri térképe 1868-ból A 20. század eleji, illetve az 1905-1939. közötti időszak településszerkezet- és birtokviszony változásait a Jósvafő község 19 szelvényből álló birtokvázlata [Abaúj-Törna vármegye 1905, Jósvafő; 1939. október 14-én Jósvafőn záradékolva Németh Ferenc m. kir. főmérnök, Kornis Andor k. jegyző, vitéz Parajdi István esküdt és Pogány László esküdt által.] lapjain tanulmányozhatjuk (29. kép). Az 1:2000 méretarányú, igen finom rajztechnikával készült lapok a földterületek és építmények pontos méretadatain kívül a tulajdonosok neveit, illetve azok változásait is feltüntetik. Pontosan bemutatja a hajdani utca, közút és patak nyomvonalakat, hidakat. A birtokvázlaton az alábbi dűlőneveket találjuk; Nagyoldal Somosoldal Nagyoldal bükk mögött Kecsővölgy Tohonya gallya (Tohonyagallya) Serédyoldal Vataitető Kukoricás Tohonya-bérc Kovácsgallya Lófej Váraditető Nagymező Rét oldal Nádasdyhegy Nagykőtető Szelcze Alsó rét Kisgallya Porcogó Kecsőoldal Nemesoldal Zsomboly Fenyvesoldal Malom felett Serédyoldal Kismező Tölgyes Hegytető Cseresnyéskút völgy Hegyerdő Keskenyoldal A település 1935-ös településszerkezetét jól mutatja az „AGGTELEK-JÓSVAFŐI (BARADLA) CSEPPKŐBARLANG HELYSZÍNRAJZA" 1:10000 méretarányú lapja, amely Jósvafő és Aggtelek településeket is feltünteti. Jósvafő község ábrázolása - a méretarány szabta lehetőségek mellett - részletes, feltünteti a patakokat és malomárkokat, utakat, a házak alaprajzát és a belterület birtokhatárait is. A Magyar Királyi Állami Nyomda által kiadott térkép a magyar Királyi Állami Földmérés 1868. 1928. és 1934. évi felmérési adatai alapján készült (30. kép). 28
