Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Településtörténet

12. kép. Jósvafői árvíz 1955. augusztus 6-án volt a faluban, bár a 2010. június 2-i mértéke megközelítette azt. Az 1956-os forradalom szele Jósvafőt is elérte, de komolyabb atrocitás nem történt, így a forradalmat követő megtorlás sem követelt áldozatokat itt. 1963. november 7-én - a Klein család hajdani lakóháza helyén - felavatták a község kultúrházát, ahol színház- és mozielőadások tartására alkalmas, nagy befogadóképességű közösségi teret alakítottak ki. 1964-ben a község határában egy tárót hajtottak a Béke-barlang végponti gyógytermeinek megközelítésére, ahol \ jhi I 3. kép. A jósvafői Karsztkutató állomás 19. IZÁPY Zsóka 2004. 25-28. 1965-ben már fogadták a rászoruló betegeket. A barlangterápia a helyi idegenforgalom egyik meghatározó részévé vált egészen a rendszerváltásig. A fenntartó Borsodi Szénbányák megszűntével a terápiás tevékenység is gyakorlatilag elsorvadt a korábbi támogatások hiányában. 1957-ben az Építési- és Közlekedési Műszaki Egyetem PAPP Ferenc professzor kezdeményezésére Karsztkutató Állomást létesített a Voss Imre-barlang közelében." Ezzel megkezdődött az Aggteleki-karszt részletes tudományos kutatása, összekapcsolva a közép- és felsőfokú oktatási 14. kép. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága épülete 16