Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: Bevezetés, kutatási előzmények

2. kép. A Petőfi Sándor utca a 20. század 60-as éveiben (VARGHA László felvételei. 1954 - A-1233/62) A felmérés védendő homlokzatként kilenc lakóházat jelölt meg: Petőfi Sándor utca 7., 15., 22., 24., 37., Rákóczi Ferenc utca I., Dankó Pista utca 3., Táncsics Mihály utca 2., 3. Fontosnak tartotta a református templom és a temető sorsának rendezését: „Műemléki idegenforgalmi szempontból nagyon fontos a református templom tatarozása, környékének rendezése. A temető fejfáit is műemlékként kellene kezelni, helyszíni konzerválásukat meg kellene oldani." Az első átfogó népi építészeti, műemlékvédelmi számbavételre és javaslattételre dr. VARGHA László vállalkozott az 1953 és 1968 között végzett helyszíni kutató és gyűjtő munka összegzéseként.

3 „Jósvafő község települése, műemléki együttesei és műemléki védelme" című tanulmánya a Ház és Ember 3. számában jelent meg, VARGHA László (1904-1984) életművének egyik jelentős darabjaként.

4 VARGHA a tanulmány céljának megfelelően a település általános bemutatását követően egy műemléki jegyzéket közölt, amely a felmérés időszakának megfelelő nevezéktan szerint műemlék (M), műemlék jellegű (MJ), faluképiutcaképi jelentőségű (MK) és műemléki jelentőségű terület (MJT), valamint természetvédelmi védettség alatt álló (T) kategóriákat alkalmazva vette számba utcánként (Ady Endre, Dózsa György, Petőfi Sándor, Rákóczi Ferenc és Táncsics Mihály utcák) az arra érdemes objektumokat. Egy olyan tervjavaslat elkészítését szorgalmazta, amely a néprajzi-, népi építészeti emlékek számbavétele alapján eljut a műemléki jelentőségű terület(ek) kijelöléséhez, és egy erre alapozott részletes rendezési tervhez, amely a település rekonstrukciójának alapjául szolgálhatott volna. Két MJT-t javasolt kijelölni, egyiket a Petőfi Sándor utca jobb- és baloldali házsorára, és egyet a ma Ofalunak nevezett Ny-i településrészre (Templom, harangtorony, temetők, Dózsa-, Táncsics-, József Attila utca). VARGHA javaslatot tett néhány épület hasznosítására is, így falumúzeum funkciót szánt a Dózsa György utca 3. 3. VARGHA László 1968. 4. VARGHA László 1985. 83-97. 5. NKÖM 1999. 6. BÁLINT János 1986. SZNM MNÉA 2354.. 2355.. 2356., 2357. 7. SABJÁN Tibor 1990. 5-8. 8. STÚDIÓ Kft. 2003. 55. 3. kép. A Petőfi Sándor utca a 20. század 60-as éveiben (VARGHA László felvételei, 1954 - A-1233/63) sz. lakóháznak (ma ebben működik a tájház), turistaszállót javasolt kialakítani a Középső' malomban (Dózsa György utca 6.), ma ez az Öreg malom panzió, a Táncsics Mihály utca 2. számát családi nyaralónak ajánlja, ma ez így is funkcionál a Borzsák család birtokában. Sajnos, a tanulmányban szereplő javaslatok magvalósulására három évtizedet kellett várni. Az MJT-té nyilvánítás 1999-ben magvalósult ugyan, de a védendő értékek állagromlása ennek ellenére azóta is folytatódott, forrás hiányában a javasolt rekonstrukciós munka azóta sem kezdődött meg.

5 1986-ban néhány épület (Petőfi utca 7., 40., 49., 54.,) részletes felmérését végezte el BÁLINT János a Magyar Népi Építészeti Archívum részére, és ezekről fotódokumentációt is készített.

6 Az Aggteleki Nemzeti Park megbízásából SABJÁN Tibor részletes építészettörténeti vizsgálatot végzett a Táncsics Mihály utca I. számú épületen („Kastély", vagy „Kúria"), melynek építéstörténeti fejezetét közre adjuk.

7 1993, 1994 és 1995 nyarán az Ybl Miklós Műszaki Főiskola hallgatói Dr. VARGA Lajosné (YMMF) és ZSANDA Zsolt (OMH) vezetésével felmérő táborokat szerveztek a település védendő népi-építészeti emlékeinek dokumentálására. Ennek eredményei a kötetünkben tanulmányozhatóak. 1996 és 1997 őszén a jósvafői református templom műemléki helyreállítása keretében az Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ régészei: FULOP And rás és SIMON Zoltán végeztek műemléki kutatásokat. Ezek részben a templomot övező cinterem tereprendezése során végzett szondázó ásatások, részben az épületen végzett külső falkutatások voltak. 2003-ban Jósvafő község Önkormányzata képviselő testülete jóváhagyta a település új Településrendezési tervét, amelynek örökségvédelmi fejezete már a népi építészeti emlékek fokozott védelmét (MJT) és a falukép hosszú távú megőrzését biztosítja.

8 10