Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)
SZABLYÁR PÉTER: A vendégforgalom és a védettség kihívásai
169. kép. Korabeli hirdetés 171. kép. Garázs a csűrben a zsúpfedelet, az alakuló „vas és acél országa" egyre több vaskerítést emelt a falusi utcák széleire. Az állattartás drasztikus visszaszorulása a gazdasági épületeket megfosztotta funkcióiktól, azok egyre inkább elhagyatottakká, esetenként lomtárakká váltak. A hetvenes-nyolcvanas években megjelenő gépkocsik részére néhol városi típusú garázsokat építettek ezekbe a nagy légterű fa építményekbe. 4 1993-ban elérte a települést a vezetékes földgáz. Sajnálatos módon a lakóházak hálózatra kötési módjánál nem voltak tekintettel az épületek (és különösen a homlokzatok) védendő népi-építészeti értékeire, a nyomáscsökkentőket - az országos gyakorlatnak megfelelően - lemezszekrényekben a kerítéseken és a homlokzatokon helyezték el, a házak gerinchálózatainál a legegyszerűbb külső vezetést alkalmazták. A következő veszedelem a digitális televíziózás parabola antennáinak megjelenésével tört a falura az ezredfordulót követően. Ekkor már Műemléki Jelentőségű 170. kép. Vaskerítés 172. kép. Földgáz nyomáscsökkentő szekrény és bekötés a kerítésen Terület volt a falu területének nagy része, azonban ez sem mentette meg a házakat a csúf- és előszeretettel a tornácoszlopokra szerelt fémtányéroktól. A település legjelentősebb népi-építészeti emlékei 1999 óta Műemléki Jelentőségű Terület (MJT) jogi védelem alatt állnak. Az elmúlt évtizedben sajnos ennek érdemi pozitív hatása nem volt érzékelhető. Maga a védetté nyilvánítás is több évtizeddel késett, mégis: a védelemben érdemi fordulat nem következett be. A lakóházak közül egyre több lakatlan, ezek állaga évről-évre tovább romlik. A funkciójukat vesztett gazdasági (mellék) épületek életkoruk utolsó szakaszába léptek: a tetőhéjazatok elöregedése következtében fellépő beázások a tető- és tartószerkezetek károsodásához, statikai ellehetetlenülésükhöz és előbb utóbb megsemmisülésükhöz vezetnek. Ha a védett épületek állagmegóvásával kapcsolatban gyors intézkedés, azaz a káros folyamatokat megállító, majd megfordító változás nem következik be, az épületállomány hamarosan elpusztul. 4. SZABLYÁR Péter 2002. I .-I I. 105
