Cseri Miklós - Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 24. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2012)

SZABLYÁR PÉTER: A vendégforgalom és a védettség kihívásai

Szablyár Péter A VENDÉGFORGALOM ÉS A VÉDETTSÉG KIHÍVÁSAI 163. kép. A Tengerszem-tó a múlt század negyvenes éveiben Jósvafő település létét a múlt század harmincas éveitől gyökeresen megváltoztatta az a vendégforgalom, amelyet az akkor már Európa-hírű Baradla-barlang jósvafői bejáratának elkészültét követte. Bár a 19. század végén kiépített Vöröstói bejárat már lehetővé tette az Aggtelek 164. kép. A Mátyás király Sportszálló megépültekor (1944) felől érkező látogatók felszínre jutását, a falu szempontjából döntő változást a jósvafői bejárat, és ezen keresztül a barlang leglátványosabb termének - az Óriások termének - egyszerűbb megközelítése jelentette. A barlang jelentős új részeinek feltárását irányító és végző Kessler Hubert hidrológus-barlangkutató I 935-ben történt barlang-igazgatói kinevezését követő egy évtizedben az új bejárathoz vezető Törőfej-völgy teljesen átalakult.

1 A völgyfejhez országúti leágazás, a bejárat mellé pénztárépület és vendéglátó egység (Terasz) épült, melyet néhány év múlva egy új szálloda (Mátyás Király Sportszálló) váltott fel.

2 A hajdani Felső-malom épületét a tulajdonos Klein Károly turistaházzá alakította, ezt azonban később elbontották, és helyére mesterséges tavat duzzasztottak (Tengerszem-tó) keresztgáttal elzárva a völgyet.

3 Az új szálloda közelében igazgatói lakás épült, a tó gátja mellé turbinát telepítettek, a termelt árammal világították ki a barlang jósvafői szakaszát és a bejárat környéki épületeket. A hajdan kaszálókkal, elején konyhakertekkel tarkított völgyben sétautakat, a tó gátja mögé úszómedencét építettek, magasabb részén később sátortábor létesült. A Putnok-Aggtelek-Jósvafő-Szín országút megépítését még 1920-ban - a Népszövetség által folyósított kölcsönből - megkezdték, így a jósvafői bejárat létrejöttét követően erről csak egy leágazó utat kellett kialakítani. Mindezek a fejlesztések a település külterületén valósultak meg, annak összképét nem változtatták meg. 165. kép. Az első igazgatói lakás (és jegypénztár) 1. SZÉKELY Kinga 2008. 47-54. 2. SZABLYÁR Péter 2000. 24-28. 3. SZABLYÁR Péter 1995. 22-26. 103