Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

TÖTSZEGI TEKLA: Feliratos kerámiák az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében

7. kép. Kiöntöcsöves kanta. 1842. Erdélyi Néprajzi Múzeum, Kolozsvár, Itsz. 1833 6. kép. Nagykanta. Dés, 1865. Erdélyi Néprajzi Múzeum, Kolozsvár, Itsz. 1832 Erőteljesen hasas szilkeforma, rövid és viszonylag szé­les nyak, szűk fenék, hasához ragasztott két vízszintes szalagfül és szájtól induló kötéssel megerősített dekora­tív kiöntőcső jellemzi a dési csizmadiacéhnek készült nagykantát (6. kép, Itsz. A. 1832). Az újraleltározott, ada­tolatlan edényen a dési kerámiákra jellemző, kívül barna földfesték alapon fehér angóbos, zöld mázzal fedett dí­szítmény (stilizált tulipánok, legyezőszerűen szétnyíló vo­nalas díszítmény, sűrű hullámvonalas elem, pontok) látha­tó. A kiöntőcső alatt és két oldalán jelenik meg a dom­borműves, illetve karcolt felirat: AtyA MESter / MOLN / ÁR ISTVÁ / N / A DéZsi / csizmadia. / társa ságnak / I 865. A felirat tanúsítja, hogy Désen 1865-ben csizmadia­céh működött, melynek vezetője Molnár István volt, nem árul azonban semmit el az edény készítőjéről, a készítés helyéről. Ezt utóbbi stílusjegyek szerinti azonosítását azonban mégiscsak megerősíti a felirat: kicsi a valószínű­sége annak, hogy a város egyik céhe más városban ren­delt volna céhesedényt, hogyha a saját településen is megvolt ennek a lehetősége. Az előbbi edénynél egyenletesebben hasasodó forma, s a szájtól induló függőleges, lapos fül jellemzi azt a belül fehér földfestéken átlátszó, kívül magafalán sötétbarna mázas ki­öntőcsöves kannát (7. kép, Itsz. A. 1833), amelyen a vigy / gyáz / Kigyo / mérgetne botsás Szó Don ki ? A C Jé/1842 felirat jelenik meg. A feliratban említett kígyómotívum a domborí­tott díszítményen is visszaköszön. Az edény száján a fülektől indulva két kígyóalak található, amelyek rátekerednek a ki­öntőcsövet a szájjal összekötő részre, a kígyófejek közvet­lenül a kiöntőcső szája alatt találhatók. Hasonló szerkezetű, díszítményű kiöntöcsöves kantát közöl Zrínyi András 1975­ös, a marosvásárhelyi fazekasságról szóló tanulmányában. Az edény feliratában - „Az 1835. d[ik] [esztendőben] Aguss­tusban / készült Ez a Kan "Isó Az Szigyárto / Társaság [szjámára Igyunk Vigan / Vijgyáz Kigyo mérge nebántson / emberbe osz[?] / "Isinát ta Vitális István // Es ugy mint Atya mester / Bogdány István Béjáro Mester / lóploner Jákob Társa ság Dékánya / Kigyo Josef [é]s Tárasaság Nótáriusa Kószta György / Idejekben ujatot". Zrínyi András a feliratot a feliratban szereplő Kigyo Josef dékány személyére való egyértemű utalásnak tekinti. 4 7 Azonban az ENM gyűjtemé­nyében őrzött edény is bizonyítja, hogy a felirat általánosabb érvényű. Sokkal valószínűbbnek tűnik, hogy a bor használa­tára vonatkozó, bibliai jelképiségre visszavezethető 4 8 intést tartalmaz. A kiöntőcső kétoldalán, a felirat közvetlen társa­ságában egy nőt, illetve egy férfit ábrázoló domborműves fi­gura látható. Bár esetünkben nem a céhes pecséteken, edé­nyeken gyakran megjelenő 4 9 Ádám és Éva ábrázolásról van szó, úgy véljük, hogy a női és férfialak szerepeltetése a kom­pozícióban szintén a bibliai utalást erősíti. Az edény másik ol­dalán megjelenő CJé / 1842 felirat, ha nem mesterséghez köthető attribútum-ábrázolás közvetlen szomszédságában jelenne meg, nehezen lenne értelmezhető. A nagyméretű, domborműves kialakítású szekerce, valamint derékszögelő egyértelműen valamely fával dolgozó 5 0 kézműves mesterség, nagy valószínűséggel az ácsok attribútuma. A szerszámábrá­zolás és a felirat együttesen azt hirdeti, hogy az edény az ács(?)céhnek 5 1 a tulajdona. 47. ZRÍNYI András 1975. 108. 48. „Kígyóméreg az ő boruk, viperák kegyetlen mérge" (5 Móz. 32, 33); „Nyelvüket élesítik, mint a kígyó; áspiskígyó mérge van ajkaik alatt." (Zsolt. 140, 4) 49. Vö. CSUPOR István 2010. 18., 97-99. 50. Az ácsok mellett az asztalosok, bognárok a famunkára specializálódott társaságok. Az előbbi esetében azonban a szekerce, az utóbbi használatában a derékszögelő nem jellemző. 51. Az ácscéh meghatározás esetében a legvalószínűbb változatot tüntettem fel. 85

Next

/
Thumbnails
Contents