Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
TÖTSZEGI TEKLA: Feliratos kerámiák az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményében
3. kép. Tányér. 1851. Erdélyi Néprajzi Múzeum, Kolozsvár, Itsz. 791 fazekat kapott Ladányi Samu helybeli fazekasmestertől. 34 A LADÁNI. SAMU. / MÁJUS. 18. / KOLOZSVÁRTT. / 1875, illetve a KÉSZÍTETTE. /LADÁNYI SAMU./ KOLOZSVÁRTT. / 1875 ÁPR 28. feliratú edények minden valószínűség szerint a régiségtárnak adományozottak közül valók. A gyűjtemény másik két feliratos fazeka mázatlan. A Turotzi / Josef 1828 18 agusztus szöveget a monumentális méretű fazék (Itsz. A. 2706) fehér földfestékkel, illetve karcolással díszített vállrészére írták. Újraleltározott tárgy, amelyről semmilyen dokumentáció nem áll rendelkezésünkre. A hatalmas méret, az edény arányai, a kivitelezés minősége egyaránt hozzáértő, valószínűleg céhes mesterre vall. A "lurotzi / "lurótzi mesternév a szakirodalomban egyetlen központ, Kézdivásárhely esetében fordul elő. Szőcsné Gazda Enikő levéltári kutatásai nyomán tudjuk, a kézdivásárhelyi születési anyakönyvekben a Turótzi Jósef név mellé 1785ben jegyezték be először a fazekas mesterséget. 3 5 Elméletileg még az is elképzelhető tehát, hogy az 1828-as datálású fazekat a fenti személy készítette. Természetesen azt a lehetőséget sem zárhatjuk ki teljesen, hogy a tulajdonost nevezi meg az edény, de mind a vezetéknév, mind az edény stílusa egyértelműen kézdivásárhelyi készítésre utal. 3 6 A másik mázatlan fazekat (Itsz. 9209) a múzeum Kődön, 1951-ben vásárolta. A leltárkönyv szerint szilvaíz tárolására használták, 3 7 65 évvel korábban esküvői ajándékként került a család tulajdonába. A váll fölé karcolt felirat szövege - Kovács Miklós Gáli / Ezen Fazakat Csináltota Kolom Pán // Borbára Hidalmást Szeptember 20án I877be - több információt is tartalmaz. Megrendelésre készített edényről van szó, megnevezi a megrendelő személyét, illetve egy további személyt, ez utóbbiról azonban nem fed fel információt (kézenfekvő lehetőségként a fazekasmester, illetve a megajándékozott személye merül fel). Dr. Kós Károly Szabó T Attilára hivatkozva írja, hogy a 17-18. században Hídalmáson is dolgoztak fazakasok, 3 8 a későbbiekben azonban a település neve csupán a zilahi, désházi, tihói fazekasok vásáros helyeként tűnik fel. 3 9 KOS Károly szerint a Szilágyságban használt nagyfazekak Zilahon, Vármezőn, illetve Nagybányán készültek. 4 0 A hídalmási őszi nagyvásár ideje (szeptember 25-26) 4 1 szinte egybeesik az edényen is jelzett időponttal. A helyi anyakönyvek vizsgálata nyomán adhatnánk csupán választ arra a kérdésre, hogy a megjelenített nevek az adott időszakban köthetők-e Hídalmáshoz, 4 2 vagy a fazekas az átadás helyszínéül szolgáló vásáros hely nevét karcolta a fazékba. A leggazdagabban reprezentált tárgycsoportot a különféle borosedények képezik. A fennebb már említett Leitner-gyűjteményből 1923-ban több nagyméretű borosedény is került a Muzeul Etnografic al Ardealului gyűjteményébe, ezek közül kettőn magyar szöveg olvasható. Feliratuk tanúsága szerint mindkettő céhes kerámia. A kívül fehér földfestékes alapon, belül magafalán zöldmázas nagykancsó (4. kép, Itsz. 567) nyakán, vállán és hasi részén gazdag rátétes díszítmény található, központi motívumként a füllel áttelenes oldalon megjelenő magyar koronás nagycímerrel. A díszített felület alsó részén két plasztikus szalagminta fogja közre a feliratot: Darotzi János KÉSZÜLT VÍZAKNÁN 1869 A FAZAKOS MESTEREMBEREKSZÁMÁRA. Vízakna céhes fazekasságáról a magyar szakirodalomban kevés adatot találunk. 4 3 A román szakirodalomban hosszú idő után 4 4 Karla RO§CA és Horst KLUSCH szentel figyelmet a fazekasközpontnak, 2010-ben megjelent albumukban 4 5 több vízaknaiként azonosított edényt is közölnek. Az album 23. képén megjelenő, 1825-ös datálású nagykantát felirata szerint - bár csupán fordítását közli a képaláírás - Dambai Josef készítette a kerekes céh számára. A Dambai vezetéknév a vízaknai fazekas céh 1816-os céhszabályzatát érvényesítő aláírások között is megjelenik, akárcsak a számunkra szintén érdekes Kádár vezetéknév. 46 A két vezetéknév, a datálások közeli volta erősítik meg a 34. Vö. Erdélyi Múzeum 1876. 3. évf. 3. sz. 56. 35. Vö. SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2002. 35. 36. Köszönöm SZŐCSNÉ GAZDA Enikőnek, hogy a saját gyűjtései, illetve a Székely Nemzeti Múzeumban található analógiák alapján megerősítette a fentiekre vonatkozó feltételezésemet. 37. A fémedények és plattenes tűzhelyek elterjedése után a cserépfazekak egy része valóban már csak tároló funkciót töltött be. Az edényfalon látható drótháló- és koromnyomok azonban egyértelműen főzőedény funkcióra utalnak. 38. KÓS Károly 1974. 60. 39. Lásd KOVÁCH Géza 1958. 27.; KÓS Károly 1974. 68.; SÍPOS József 2009. 50. 40. KÓS Károly 1974. 90. 41. KÓS Károly 1976. 350. 42. Az 1880-as népszámlálás adatai szerint Hídalmáson 609 román, 334 magyar, 74 német anyanyelvű lakos élt. Vö. http://varga.adatbank.transindex.ro/?pg=3&action=etnik&id = 26l 3 43. Lásd például SZŐCSNÉ GAZDA Enikő 2010. 77-78. 44. Lásd IRIMIE, Cornel-BIELZ, lulius 1954 45. RO§CA, Karla-KLUSCH, Horst 2010. 46. RO§CA, Karla-KLUSCH, Horst 2010. 109. 83
