Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA ENIKŐ: Az udvarház árnyékában. A futásfalvi Hamar család

Egy családtagokat összeíró lista szerint Hamar Bálint­nak Ferenc és Borbára nevű gyerekei születtek a 17. szá­zad utolsó éveiben. Testvérének, Hamar Jánosnak János (sz. 1696), Péter (sz. 1697), Judit (sz. 1698) és Ilona (sz. 1700) nevű gyermekeit keresztelték a futásfalvi római ka­tolikus templomban." Egy 18. század eleji szerződés Al­bert Györgyné Hamar Kata nevét említi, aki ekkor fele­ségével együtt „öregségek s elaggott állapottyok miatt" az „elmúlt nyomorú idők" következményeként kénytelen volt egy darab földjét eladni, hogy magának gabonát, marhát, lovat szerezzen. 1 2 A 18. század első három évtizedéből még számos nevet tartalmaz a Hamarokat számbavevő lista: Hamar László, Simon, András, Mihály, Imre és István neveivel ismerkedhetünk meg. 1 3 A sok Hamar név mö­gött rejtőző ember teljes egészében integrálódott a fu­tásfalvi faluközösségbe: vagyoni differenciálódásuk nem követhető nyomon, életmódjuk a futásfalvi kollektív ne­mesi rangú székelyek átlagának életmódját sejteti. A föl­dek ebben a periódusban még elsősorban a család, má­sodsorban pedig a faluközösség tulajdonát képezték, ez a rengeteg adás-vételi szerződésből is jól nyomon követ­hető: a rászoruló családtag elsődlegesen a rokonságnak ajánlja fel eladó birtokrészét, és csupán akkor fordul a falustársak felé, amennyiben a saját család nem tudja megváltani a birtokot. Az is nyilvánvaló iratainkból, hogy a család viszont minden eszközt megragadott annak ér­dekében, hogy a kezében maradjon az ősei által szerzett birtok, az elidegenítés szégyennek számított. Amennyi­ben a Hamarok nem tudták a bajba került rokon birtokát megvenni, az idegennek csak zálogba bocsátották a föl­det, hogy az első adódó alkalommal visszakerülhessen az a család tulajdonába. 1706-ban futásfalvi Hamar Ferencet törcsvári harmin­cadosként említik forrásaink. Bár konkrét bizonyítékunk nincsen arra vonatkozóan, hogyan indult el e katonaren­dű család karrierjének a felívelése, gyaníthatóan ez az ál­lás juttatta jelentős anyagi haszonhoz a Hamar család egyik ágát. A harmincadosság a 18. század legelején jól fi­zetett bizalmi állás lehetett. Erre utal az a tény is, hogy Lisznyó falva 1706-ban, az adójának megfizetése céljából Hamar Ferenc harmincados úrtól és feleségétől, Farkas Zsuzsánna asszonytól 200 magyar forintot kért kölcsön, és ezt a harmincados magánemberként saját fölöslegéből ki tudta fizetni. 1 4 Tehát az az összeg, amelyet a 18. század elejének ínséges világában egy egész falu nem tudott elő­teremteni, egy családi pénztárcából elővehető volt. Ez a kölcsön a későbbiek folyamán jelentős lisznyói birtokok­hoz juttatta a családot, mivel a lisznyóiak garanciában egy udvarház helyet és földeket bocsátottak a Hamarok ke­zébe, majd - mivel nem tudták ezeket kiváltani - a garan­ciaterületek a család birtokai közé kerültek. Az 1718-as nagy szárazság és pestis idején, mikor Kézdiszék lakói tömegesen pusztultak el az éhínség és a járvány miatt, a futásfalvi Hamar család stabil anyagi hely­zetet mutatott már. Ekkorra a harmincados meghalt, az özvegye újból férjhez ment. Talán a harmincados vagyo­na segítette hozzá Hamar Bálint urat is 1718-ban ahhoz, hogy „a sok sullyos portziozásoknak alkalmatosságával, és a szük időknek miatta" nyomorúságba jutott embereken kölcsönökkel segítsen, majd a kölcsönzött összegek fejé­ben házakat, jószágokat foglaljon le. 1 5 A szerzett vagyon sokáig mégsem boldogította Hamar Bálintot, mert 1734­ben „Istenben boldogult"-ként említették már. A családi példák mindenképpen bátorítólag, követen­dő modellként hatottak a következő nemzedékek számá­ra is. A sikeres karrierek azt jelezték, hogy szívós munká­val vagy kis fondorlatossággal vagyonra lehet szett tenni, és ennek a vagyonnak a folyamatos bővítése a stabilnak látszó társadalmi pozíciókat is képes átformálni. A 18-19. században a futásfalvi Hamar család körében már több olyan egyént találunk, akik céltudatos lavírozások révén karriert építettek: állami hivatalok megszerzésére törtek, földeket foglaltak vagy pereltek, vásároltak és cseréltek. Megjelent a vizsgált család körében is egy-egy számító, építő egyéniség, aki nem elégedett meg saját társadalmi lehetőségeivel, hanem stratégiai lépések révén próbált magának megbecsülést és magasabb státust teremteni. Az 1730-as években elhunyt Hamar Bálint fia, Simon a házassági kapcsolatokban kereste az előrelépési lehető­ségeket, ezek segítségével jelentősen növelte a család bir­tokait. Oroszfalvi Forró Sárát vette feleségül, aki a szé­kely fiúleányi intézménynek köszönhetően (atyjának csak két lánya volt) tekintélyes oroszfalvi és ozsdolai kuriális jószágot, földeket és kaszálókat örökölt. Bár Forró Sára lánytestvérével nem tudott békésen osztozni a birtokon, és hosszú ideig folyó perek révén próbálta az őt illető ka­szálókat, szántóföldeket megszerezni, a családi levelek­ben folyamatosan emlegetett oroszfalvi, ozsdolai, lemhényi birtokok jelzik a Forró ág felől jövő birtokré­szek családi vagyonban játszott kiemelkedő szerepét. Az 1730-40-es években a Hamar család számára egy más irányú kitörési lehetőséget ígért a római katolikus egyházzal egyre szorosabbra fűzött kapcsolat is. Hamar Simon aktívan bekapcsolódott a futásfalvi katolikus egyház életébe. 1738-ban a helyi pap megbízásából ő adta ki az egyház pénzét „interesre", vagyis kamatozásra, hogy a na­gyobb összegből orgonát tudjon az egyház készíttetni, 1 6 de néhány esztendővel később, I 742-ben is tőle kéri Sandi György is az eklézsia pénzét. 1 7 Mindezek a kölcsönzések azt jelzik, hogy valószínűleg egyházbíróként tevékenyke­dett a faluban. Az egyház ugyanazokat a szerepköröket is sikeresen teljesítette, amelyet napjainkban a pénzintéze­tek töltenek be. Vagyis anyagilag segítette az embereket kisebb-nagyobb kölcsönökkel, amelyeket interessze\ együtt, vagyis kamatostól kellett a kölcsönzőnek vissza­szolgáltatnia. A Hamar család egyházbírói szerepkörei azt I I. SÁLvt Fond 65 / 5, II. Csomag, 465. levéltári egység, I. old. 12. SÁLvt Fond 65 / 5, I. Csomag, 3. levéltári egység, I. old. 13. SÁLvt Fond 65 / 5, II. Csomag, 465. levéltári egység, I. old. 14. SÁLvt Fond 65 / 5, I. Csomag, 9. levéltári egység, I. old. 15. így foglalta le például futásfalvi Mezei Mihályné Biró Judit javait 1718-ban. SÁLvt F 65/5, I. csomag, 15. levéltári egység, I. old. 16. SÁLvt Fond 65 / 5, I. Csomag, 28. levéltári egység, 3. old. 17. SÁLvt Fond 65 / 5, I. Csomag, 28. levéltári egység, I. old. 55

Next

/
Thumbnails
Contents