Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

BUZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: A homoródalmási építészeti kutatások eredményei

20. kép. Hüllőajtó (216. sz.) (VASS Erika felvétele, 2007) Mint már említettük, az ajtók tokjait (21. kép) általában már építés közben elhelyezték, és a fal elkészülte után borítással látták el. Jellemző a teljes fal keresztmetszet deszkaborítása, de bizonyos helyeken egyszeres ácstokborításokat is megfigyeltünk. Az így elkészült borítótokra szerelték fel a kovácsolt vas pipavason forduló ajtószárnyakat, melyek tapasztalataink szerint igen vegyes képet mutatnak. Korai emlékeken, illetve kevésbé reprezentatív helyeken egyszerű deszkaajtók is megmaradtak. Ezek továbbfejlesztéseként előfordul rátétes ajtólap is, és a 19-20. század fordulójától a betétes ajtólap kialakítással is találkoztunk. A falazás során elhelyezett ablakok tokszerkezete latin kereszt osztású, melyre az építkezés befejezése után utólag szerelték fel a szárnyakat. A fölső négyzetes szárny egyszemű, míg az alsó kétszemű kialakítású. Az általunk kutatott épületnél ezen keresztosztás végigfutó, kör mentén egymásba csavarodó szalagmotívummal (22. kép) díszített. Az egyik ablak külön érdekessége, hogy az egyik takart tokfelületen jól megfigyelhető, ahogy az ablakot készítő kísérletezett a minta kialakításával, és több próba alapján választotta ki az alkalmazott megoldást. Ezen jellemzően 19. századi kialakítás mellett a későbbi épületeken újabb ablaktípusok is megjelentek, ezek közül a legjellemzőbb a fölül bukószárnnyal kialakított, alul középfelnyílóan használható ablak. A régi ablakok általában igen vékonyan üvegezettek, és gittelés nélkül készültek. A kutatott épületnél, de másutt is láttunk betehető üvegezett ablaktáblát, ami egy archaikus, korábbi nyílászáró rögzítési módot idéz föl. A 20. század eleji ablakok között már találunk kétrétegűeket is, egyes külső szárnyakon a lamellás nyitható szellőző szárny maradt meg, míg pinceablakoknál egyszerű fatáblák is előfordulnak. A szakirodalomból ismert és másutt még nyomaiban megtalálható egyszerű lantornás ablakkal nem találkoztunk. Feltételezhetően korábban ezen a vidéken is ez volt használatban, de a falu viszonylagos gazdasági fejlettsége miatt a 19. századra ez a megoldás elvesztette jelentőségét. Több lakóépületnél - így a kutatott házon is - megfigyeltük, hogy az ajtókhoz hasonlóan az ablakfülke és a fal 21. kép. Ajtótok elhelyezése a falban: a 214. sz. ház bejárati ajtaja (VASS Erika felvétele, 2008) 22. kép. Díszes ablakkeret részlete (214. sz.) (VASS Erika felvétele, 2008) 31