Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
SZABÓ LÁSZLÓ: Visszaemlékezés a Népi Építészeti Tudományos Diákkör történetére
20. kép. Pince -kalabukos tetővel, Lenti-hegy forka(ezzel merték a mustot), /léber(lopótök), akó-pálca (ezzel mérték a mustot, vagy házi munkához kapcsolhatók: vizes sajtár; kurugla (a nagyméretű cserépedényt tolták be vele a kemencébe), melence (ebben az edényeket mosták); kópic, zombor (terményt tároltak bennük). Fontos részét képezi a gyűjtött anyagnak a népi foglalkozások bemutatása is, mint például a makói vöröshagyma termesztése: termesztési ideje három év: előbb magról dughagyma terem, majd dughagymából nagyobb étkezési hagymát lehet nyerni, de a 8 grammnál nehezebb dughagyma kivétel nélkül felmagzik (bördősödik); a makói eljárás lelke, ha a kemence fölé helyezett rácson szárítják a dughagymát (hőkezelik), ez mélyreható élettani elváltozást idéz elő, a felmagzás elmarad, a hagymaképződés pedig erőteljesebb lesz; az első termelési leírás 1888-ból származik (Makó, hagymásház); babhántolás: idősebb asszony fiatalos, magával ragadó ütemben taposta a leterített babot (Lenti környéke); homlokzati fal meszelése (32. kép) (Kisrécse, Rákóczi u. 2.), fenyőfa gyantájának gyűjtése (33. kép) (Gosztola-hegy); a felsorolt néhány példát köpüléskor elmondott ráolvasás idézettel zárnám: „Kő, kő írósvaj Ajtó mögött hasas lány Iróvajat kíván." Talán ebből a rövid válogatásból is kitűnik az NTDK felmérési-, kutatási-, gyűjtési munkájának sokfélesége. Külön kiemelném azt az igen fontos erényét, hogy a nyári építész-táborokon készített felmérési-naplókból (spirálfüzetekből) és az adatlapokból minden fontos adat (cím, tulajdonos neve, a felmérés időpontja, az épület leírása, sorsa, jövője, megmentési lehetősége stb.) naprakészen kiolvasható! 21. kép. Lenti környéki szőlő-hegy, boronafal, keresztfavéges Szomorú tapasztalatunk, hogy a felmért, kutatott épületek jelentős része ma már nem áll: vagy lebontották vagy „visszavette" a természet (34. kép), ... „vidéken pusztulnak az egyedi és hagyományos építmények, mindent elönt a gyáripari termék, uniformizálódik az életmód, az emberek elszakadnak a természetes anyagoktól, kiveszőben a kézzel történő alkotás." 1 0 Tehát az NTDK munkája egyre inkább fontossá, pótolhatatlanná válik. És meggyőződésem, hogy egyre értékesebbé válik az SZNM számára is, amiből „meríteni'Tehet a jövőbeni feladatokhoz. A 25 éves munka - és ezt is ki kell emelni: - nem jöhetett volna létre kiváló emberek, nagytudású szakemberek (Szentendre, SZNM-ból: dr. Cseri Miklós, dr. Balassa M. Iván, Búzás Miklós, dr. Kemecsi Lajos; Zalaegerszeg, „Göcseji" Múzeumból: dr. Németh József, dr. Szentmihályi Imre; Nagykőrös, Arany János Múzeumból: dr. Nóvák László; Erdélyből: Rokaly József, dr. Szabó Bálint, dr. Szabó András, dr. Jakó Zsigmond; Kárpátaljáról: Horkay Sámuel; Felvidékről: dr. B. Kovács István; Délvidékről: Sipos Béla, dr. Horkai Imre) és értő támogatók (FVM ÉH-ból Kovács Imre, Mécs Ernő; MKM-ből: dr. Pintér János; OMvH-ból: dr. Fejérdy Tamás; NKÖM-ből: dr. Vígh Annamária és híres építészek: Makovecz Imre, FintaJózsef....) segítsége nélkül. Tanítás-nevelés A népi építészeti kultúra helye a tanításban, nevelésben John RUSKIN" hirdette a tiszta, becsületes művészetet és azt írta a Modern festők című első kötetében, hogy a „művészetnek egyetlen forrása van: a természet." 10. CSERI Miklós 2009. 13-14. I I. John RUSKIN (1819-1900), angol művészeti író, festő és esztéta. A modern kortárs művészetek pártfogója. Nagy hatással volt a 19. század építészetére is. 231
