Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

SZABÓ LÁSZLÓ: Visszaemlékezés a Népi Építészeti Tudományos Diákkör történetére

A Népi Építészeti Tudományos Diákkör felmérési kutatási munkája 1976-2001 Felmért épületek Felmérési terület 3 Gazdasági épület | S 1 2 1 2 1 Hegyi kápolna [ í 1 i 8. | * I » 1 1 5 3 E I [űor kat kápolna [ = 2 Zsidó templom [ 5 1 1 1 E t a | Iskolakápolna j 1 2 3 [ Püspöki palota | [Kovácsműhely | 1 3 1 i 5 Hallgatói létszám Lenti (1976), Nagykanizsa (1977), Zalaegerszeg (1978), Nagykapornak (1979) 43 16 44 5 2 1 3 1 1 118 14*7*8* 12=41 Nagykörös (1981, 1982) 28 1 6 3 2 40 18+6*24 Tarpa (1985) 16 1 17 +12 Makó (1986) 1 9 2 1 1 1 1 1 1 18 +5 Krasznokvaida (1987) 36 4 1 1 1 1 1 1 3 2 1 1 53 +17 Székesfehérvár (1988) 54 8 32 1 1 1 1 1 99 +26 Sümeg (1989) 1 33 1 1 36 +21 Fertőrákos (1990) 19 1 1 21 +20 Tiszadob (1991) 28 1 2 31 +13 Szanticska, Gönc (1992) 1 32 1 1 2 37 +21 Zselyk • Erdély (1993) 22 1 1 1 25 +17 Gyergyószentmiklós - Erdély (1994) 2 2 21 2 1 1 29 +9 Kászonaltiz - Erdély (1995) 1 21 1 23 +3 Szentendre Szabadtéri Néprajzi Múzeum (1996) Hajdúbagosi rakott főldfalu lakóépület építése +23 Nagybereg - Kárpátalja (1997) 25 25 + 14 Felsővály - Felvidék (1998) 2 21 1 1 25 +18 Nagypalád - Kárpátalja (1999) 1 21 1 23 +11 Kishegyes • Délvidék (2000) 19 19 • 12 Szanticska (2001) 25 ÉVES NTDK TALÁLKOZÓ - Zászlószentelés +6 Összegezve 180 33 j 77 5 | 2 | 1 j 6 | 1 | 6 | 3 | 7 |26B 3 | 2 1 | 3| «| 1 | 1 | 1 | 1 | 2| 1 | 1 | 4 | 4| 1 | 2| 4 | 1 | 1 | 1 | 1 3 2 | 1 637 313 Dr. Szabó lászló az NTDK vezetője 6. kép. Kutatott, felmért épületek és a hallgatói létszám - fogják-e bírni?! - Csináltak már ilyet? - Milyet? - Hát ezt a sártaposást. - Aha, hát azt... azt sokat, nagyon sokat, szinte minden reggel a torna helyett, főleg a panelházakban (halk röhögés hátul). Nos, ez az épületes csipkelődés végre kezdte oldani a merev hangulatot, és elkezdődhetett a tényleges munka. - Ti a földdombot csákányozzátok! Ti pedig lapáttal odadobjátok és terítsétek el! Érthető? - Noná! - Akkor jó! Ti meg egy réteg földterítés után rászórjátok ezt a szalmát vasvillával! No, itt ennél a munkafázisnál hirtelen tudományos vitafórum kezdődött „Mi a szalma? Mi a törek?" címmel. Természetesen pillanatok alatt leállt a munka, és egymás szavába vágva fergeteges vita alakult ki a fiatalság között. A művezető „bá" csak hüledezett. Atyavilág, most mi lesz? Végül, többszöri sikertelen próbálkozás után, nagy nehezen, átmenetileg berekesztettük a vitát, mert megegyeztünk abban, hogy a törek: gabonafélék kalásza aprítva, a szalma: gabonafélék szára; és ismét kézbe kerültek a szerszámok. Szépen gyarapodtak a rétegek: föld+szalma, föld+szalma... - Na, elég. így jó lesz, és most meg kell keverni jó alaposan az egészet. Igen, így valahogy... Jó, most úgy néz ki, hogy rendben lesz. Helyes, akkor jöhet a víz - állapította meg a művezető úr. De mivel? Vödörrel? Gumicsővel? No, természetesen ismét, ki tudja hányadszor, elkezdődött a vita. Végül is fellélegezhettünk, mert rövidesen döntés született: gumicsővel! Egy bátor, mindenre elszánt hallgató beállt a - nagyjából kör alakú - keverék közepébe, kezében a tömlővel. - Jön a víz! Vigyázz, ki ne mosd! Egyenletesebben! Oda még lehet! Állj, elég lesz! - Na, és akkor jöhet a nap fénypontja: a taposás. Akin van csizma, az mehet taposni. Hát, ez nagy kaland volt, az már biztos. Az én (többségükben városi) diákjaim egészen közeli kapcsolatba kerültek a sárral. Jártak libasorban egymás után körbe-körbe szépen, rendesen, hol csizmában, hol csizma nélkül, hol állva, hol négykézláb. Mondanom sem kell, hogy rövid idő elteltével több kiló sarat cipeltek, de nem adták fel! Bizony nem volt könnyű feladat! - Inkább befelé, a középpont felé tapossátok (4. kép)! - Rendben, befelé tapossuk, de most még azt sem tudom, merre van a befelé. Legalább a szemünket bekötötték volna, mint a szárazmalomban körbejáró lovaknak! Na, erre hahota következett, és végül is jó hangulatban, becsületesen megállták helyüket a „szakmai szivacsok". Jó érzés volt ezt látni, és ennek a sikernek részese lenni. Ment minden, mint a karikacsapás, gyorsan teltek a talicskák, ütemesen emelkedtek a vasvillák, és sárterhük szinte szemlátomást növelte a falat. Határozottan jól haladtunk és mégis, amikor letelt a szűk két hét, kicsit csalódottak voltunk az l-l ,5 m magas fal láttán. Hát bizony ez a valóság más, 224