Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

SZABÓ LÁSZLÓ: Visszaemlékezés a Népi Építészeti Tudományos Diákkör történetére

5. kép. NTDK felmérési, kutatási helyszínek sövényfalat: a karókat a talpgerenda és a folyógerenda közé rögzítik; karóvázas sövényfalat függőleges fonással: a karókat az oszlopok közé rögzítik. A sövényre mindkét oldalán, több rétegben sártapasztást készítenek; - a vályogfal (elemekből falazott fal) készítésénél lényegében véve megfelelő képlékenységű vályogkeverék és rövid szál hosszúságú szalma alapanyagú, a sablon (vályogvető keret) által meghatározott méretű, kiszárított elemekből épített fal. Most akkor beszéljünk röviden a gyakorlatban is megismerhető - rakott sárfalról (3. kép). Feltehetően ez a legegyszerűbb falépítési mód, és hazánkban még a mai napig is találhatunk rá példát. Az építéshez nincs szükség semmiféle segédeszközre (például zsaluzatra) vagy jelentősebb előkészületekre (például vályogtéglavetésre). A falazat építéséhez nem túl sovány földre és szalmára (a legjobb lenne a rozsszalma, ha ez nincs, akkor más gabonaféle is megfelelő) és természetesen vízre van szükség. „Szalmával, törekkel összeakasztott sár ez". A falazathoz szükséges föld - amennyiben megfelelő minőségű - az alapokból, és (ha van) a pincéből nyerhető. A földet kb. 20 cm vastagságban kell szétteríteni (kb. 3^4 m átmérőjű kör alaprajzú területen), majd 15-20 cm vastagságban szalmával kell megszórni, ezután gondos felügyelet melletti „átnedvesítést" követően alaposan meg kell taposni addig, amíg egyenletes szalmás sárrá nem keveredik. Előnyösebb a hosszú szálú szalma. A téglalábazatra (vezetősorra) kb. 30 cm-es rétegekben kell a kevert anyagot felrakni (például vasvillával) mint3. Vö. BARABÁS Jenő-GILYÉN Nándor 1979. 38-43. egy 2 m magasságig, mert a falazat eddig a magasságig állékony. Az időjárástól függően két-három hetes száradás után a falazatot a kívánt méretűre lehet nyesni függőlegesen, éles ásóval. Ennek a falnak a vastagsága nem kevés, kb. 55-65 cm. Az építendő falazat fennmaradó további szakasza két ütemben készíthető el egy kb. 80 cm-es, illetve a tervezett belmagasságnak megfelelő rétegben. Fontos az egyes ütemek közötti száradási idő betartása! A leeső hulladékok - amennyiben nem szennyezettek - a következő rétegben felhasználhatók. A falazat építése folyamán döngölésre nincs szükség, ugyanis a képlékeny anyag a saját súlyánál fogva tömörödik. A falazat az ajtótokokat tartalmazza, de az ablaknyílásokat később vágják ki.

3 Hát igen, ez lenne az elmélet, és most nézzük a gyakorlatot! Kissé hűvös, borongós reggelen, kellő önbizalommal és elszántsággal kivonult kis csapatom a tett helyszínére. „X" bá, a mester, üdvözölte őket, ők üdvözölték a mestert, a főnököt. Hát, mit mondjak, nem estek hangos üdvrivalgással egymás nyakába, szemmel láthatóan még bizalmatlanok voltak, vajon megfelelnek-e egymás elvárásának? Vajon megfelelnek-e a nem mindennapi művelet által támasztott igényeknek? Minden kezdet nehéz, már az elején felmerültek „komoly" gondok, mint például nem volt mindenkinek gumicsizmája (márpedig az itt nélkülözhetetlen, hiszen sarat kell taposni), aztán szervezési kérdések merültek fel, többek között ki kellett jelölni azokat, akik csákányoztak, lapátoltak, tapostak, talicskáztak és falat raktak. Hogy mi lesz ebből?! No és a lányok! 223