Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

HUGYECSEK BALÁZS: Egy 19. századi üvegkancsó restaurálása

csiszolás vizesen (400,800,1200,1600) polírozás szárazon polírpasztával epoxi-műgyanata szilikon formában 4 mm i 6 mm • * ,> mm mm formára hajlítva formára vágva hiányhoz illesztve I 7. kép. A próbakiegészítés elkészítésének a fázisai, és a hiányos felülethez illesztése. (Összeállította: HUGYECSEK Balázs) gyantából, és a kiegészítések méretének figyelembevéte­lével adagoltam. Kiöntöttem egy nagyobb próba-kiegészí­tést a törésfelület változó falvastagságának és méretének figyelembevételével (falvastagság: 2-4 mm-ig). Az így tér­hálósodott mintadarabot vizes polírpapírok, polírszivacs, és polírpaszta segítségével fényeztem, melegítve formá­ra hajlítottam, majd formára vágtam. Ez a kancsó hiány­zó részéhez illesztve megfelelő színhatást eredményezett (17. kép). A kiegészítést a kisebb hiányoknál kezdtem, hiszen csak ez után tudtam negatívot venni a nagyobb hiány pót­lásához. Egyoldalas negatívokat használtam, melyeknek alapanyaga gyúrható, és kenhető szilikongumi volt, ami­nek használatát a másik általam restaurált diplomamunka tárgyhoz készített negatíwétel során kísérleteztem ki. A munkálatot négy réteg CMC Na-s izolálás előzte meg, hiszen így könnyebben eltávolítható volt a felületről. Először egy ép területről Dentasilor H (továbbiakban gyúrható szilikongumi) márkájú gyúrható szil ikongumival vettem negatívot, majd ezt kenhető, Dentasilor Sp már­kájú (továbbiakban kenhető szilikongumí) szilikongumi réteggel vontam be, és újra visszahelyeztem a tárgyra. A kenhető réteg alkalmazására azért van szükség, mert sokkal homogénebb anyag, mint a gyúrható, az üveg sima felületét jobban felveszi. A gyúrható réteg tartást biztosí­tott a negatívnak. Az elkészült formát méretre vágtam úgy, hogy a hiány körül kb. 5 mm széles sávban fedje az üveget. Erre azért van szükség, hogy alaposan támaszkod­jon, felvegye az üvegkancsó formáját, és rögzíthetővé vál­jon. A negatív szélére kb. I mm-es sávban ismét kenhe­tő szilikongumit hordtam fel, majd az izolált felületre, a kiegészítés köré helyeztem és a kötési idő lejártáig ott tartottam. Kívülről ugyanezzel az eljárással készült szi­likongumi gátat tettem fel, hogy a kiegészítő anyag ne tudjon elfolyni. Az ily módon előkészített, vízszintes helyzetbe állított negatívba két óra várakozási idő után lassan beadagoltam a 3:1 arányban előzőleg bekevert kétkomponensű műgyan­tát. A várakozási időre azért volt szükség, hogy a kiegé­szítő anyag már sűrűbb állapotban kerüljön a negatívba, ezért tud elszivárogni a szilikongumi és az üveg között. Az egyoldalas negatív előnye, hogy a kiegészítő anyag nyílt rendszerben kerül beöntésre és a légbuborékok fel­jönnek a felszínre. Hátránya, hogy a térhálósodás bekö­vetkeztével az egyik oldalról formára kell igazítani a ki­egészítést. Ehhez marokcsiszolóba fogott marófejeket, szikét, három élű hántolót, majd durvább és finomabb szemcse méretű csiszoló és polírozó papírokat (400, 800, 1200, 1600) használtam, ügyelve arra, hogy az ere­deti felületet ne sértsem meg. Végül marokcsiszolóba fo­gott polírkorong és polírpaszta felhasználásával fényez­tem a kiegészítéseket (18. kép). Ezzel a technikával készült el I I db kisebb kiegészí­tés, majd - a fent említett technika segítségével - negatí­213

Next

/
Thumbnails
Contents