Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

HUGYECSEK BALÁZS: Egy 19. századi üvegkancsó restaurálása

csiszolás vizesen (400,800,1200,1600) polírozás szárazon polírpasztával epoxi-műgyanata szilikon formában 4 mm i 6 mm • * ,> mm mm formára hajlítva formára vágva hiányhoz illesztve I 7. kép. A próbakiegészítés elkészítésének a fázisai, és a hiányos felülethez illesztése. (Összeállította: HUGYECSEK Balázs) gyantából, és a kiegészítések méretének figyelembevételével adagoltam. Kiöntöttem egy nagyobb próba-kiegészítést a törésfelület változó falvastagságának és méretének figyelembevételével (falvastagság: 2-4 mm-ig). Az így térhálósodott mintadarabot vizes polírpapírok, polírszivacs, és polírpaszta segítségével fényeztem, melegítve formára hajlítottam, majd formára vágtam. Ez a kancsó hiányzó részéhez illesztve megfelelő színhatást eredményezett (17. kép). A kiegészítést a kisebb hiányoknál kezdtem, hiszen csak ez után tudtam negatívot venni a nagyobb hiány pótlásához. Egyoldalas negatívokat használtam, melyeknek alapanyaga gyúrható, és kenhető szilikongumi volt, aminek használatát a másik általam restaurált diplomamunka tárgyhoz készített negatíwétel során kísérleteztem ki. A munkálatot négy réteg CMC Na-s izolálás előzte meg, hiszen így könnyebben eltávolítható volt a felületről. Először egy ép területről Dentasilor H (továbbiakban gyúrható szilikongumi) márkájú gyúrható szil ikongumival vettem negatívot, majd ezt kenhető, Dentasilor Sp márkájú (továbbiakban kenhető szilikongumí) szilikongumi réteggel vontam be, és újra visszahelyeztem a tárgyra. A kenhető réteg alkalmazására azért van szükség, mert sokkal homogénebb anyag, mint a gyúrható, az üveg sima felületét jobban felveszi. A gyúrható réteg tartást biztosított a negatívnak. Az elkészült formát méretre vágtam úgy, hogy a hiány körül kb. 5 mm széles sávban fedje az üveget. Erre azért van szükség, hogy alaposan támaszkodjon, felvegye az üvegkancsó formáját, és rögzíthetővé váljon. A negatív szélére kb. I mm-es sávban ismét kenhető szilikongumit hordtam fel, majd az izolált felületre, a kiegészítés köré helyeztem és a kötési idő lejártáig ott tartottam. Kívülről ugyanezzel az eljárással készült szilikongumi gátat tettem fel, hogy a kiegészítő anyag ne tudjon elfolyni. Az ily módon előkészített, vízszintes helyzetbe állított negatívba két óra várakozási idő után lassan beadagoltam a 3:1 arányban előzőleg bekevert kétkomponensű műgyantát. A várakozási időre azért volt szükség, hogy a kiegészítő anyag már sűrűbb állapotban kerüljön a negatívba, ezért tud elszivárogni a szilikongumi és az üveg között. Az egyoldalas negatív előnye, hogy a kiegészítő anyag nyílt rendszerben kerül beöntésre és a légbuborékok feljönnek a felszínre. Hátránya, hogy a térhálósodás bekövetkeztével az egyik oldalról formára kell igazítani a kiegészítést. Ehhez marokcsiszolóba fogott marófejeket, szikét, három élű hántolót, majd durvább és finomabb szemcse méretű csiszoló és polírozó papírokat (400, 800, 1200, 1600) használtam, ügyelve arra, hogy az eredeti felületet ne sértsem meg. Végül marokcsiszolóba fogott polírkorong és polírpaszta felhasználásával fényeztem a kiegészítéseket (18. kép). Ezzel a technikával készült el I I db kisebb kiegészítés, majd - a fent említett technika segítségével - negatí213