Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

KISS KITTI: Kovácsolt és öntöttvas edények a háztartásban

Rausch Budapesten/Háztartási és konyhaszerek árjegyzéke az 1884/85. évre.

3

8 Ebben már a zománcozott öntöttvas és a zománcozott lemezedények széles választékát hirdetik, kívül kék és belül fehér, valamint kék-fehér márványos és kék-fehér csíkos színekben. Mellettük csiszolt vaspléh, cinezett és fehér vaspléh edényeket is kínálnak. Az 1885-ben megjelent, A magyar vasgyárak, hámorok és vasgyártmányok ismertetése című cikkében KERPELY Antal Krompachon jelzi öntöde működését, ahol zománcozott öntöttvas edényeket is gyártanak.

3

9 Az 1893 és 1897 között megjelent Rallas Lexikon Főzés címszava

4

0 a legrégebben használt cserépedények után a mázzal bevont cserép, majd a réz és vasedények időbeli sorrendet állítja fel. Megemlíti, hogy a cserépedények könnyű avasodásuk és törékenységük miatt mentek ki a divatból, míg a rézedények használatát a savanyú anyagok által okozott rézrozsda szorította ki. A megjelenés időszakában, a 19. század végén, zománcozott vas és pléhedények készítését emeli elsősorban ki. A Vasedény címszó részletesen közli az öntöttvas és hengerelt vaslemez edények készítési és zománcozási folyamatát. Jelzi, hogy a fedőzománc összetétele általában a műhelyek titka.

4

1 Edénygyártó helyként a kincstár zólyombrézói (ide tartozik Kisgaram), zománcoló üzemként pedig a két losonci gyárat sorolja fel. Statisztikák a századfordulón: 1898, 1906, 1909 A fém főzőedény hazai kínálatának gyors átrendeződése idején, a 19-20. század fordulóján, két alkalommal készült a vasedények hazai gyártásáról országos statisztika (1898, 1906).

4

2 Olvasásukat megkönnyíti, ha látjuk a második közlés rendszerezését, a kötetszerkesztő vasipari szakember megfogalmazásában: 1. nyers öntöttvas edények 2. zománcozott öntöttvas edények 3. kovácsolással vagy sajtolással előállított feketepléh-edények (üstök, bográcsok) 4. zománcozott pléhedények 5. fehérbádogból készült, továbbá ónozott, illetve cinkezett edények A bádog, másként pléh: hengerelt vaslemez. Fehér bádognak v. fehér lemeznek nevezik az ón-ólom ötvénynyel bevont vaslemezt.

4

3 10. kép. Háromlábra állított öntöttvas lábasban és fazékban főzögető cigányasszony a sütőkemence előtt kisgyermekével (Bogyiszló, 1928. Néprajzi Múzeum, F58550, ÉBNER Sándor felvétele) A második adatfelvétel közlésekor (191 I) rendelkezésre állt már az 1909. év általános külkereskedelmi statisztikája, amely szólt a vasedények forgalmáról is. Vasedények 1898 Az 1898. évi statisztikai felvétel feldolgozása kovácsolt vasedényről, valamint a zománcos öntöttvas és a zománcos lemezedényekről szól, üzemekről, technológiáról és kereskedelemről.

4

4 Kovácsolt vasedények A kovácsolt vasedények, korabeli jelentőségükkel összhangban, nem állnak a rendszerző felsorolás élén. 1898-ban a statisztika csak egyetlen „gyárat" talált, amely kovácsolt edények gyártásával foglalkozik az országban. Merényben, Plander Gyula és társainak hámorában készítettek kovácsolt vasedényeket, 22 500 darabot 22 000 K értékben. Legtöbb termékük lábas és hosszúnyelű serpenyő, ezenkívül kőműves eszközök készültek még. A hámor termékeiről az ezredévi kiállítás ismertetője külön szólt 1896-ban:

45 edényeit érdekes specialitásnak nevezi és megjegyzi, hogy ez az iparág a zománcos edények olcsósága következtében napról-napra veszít jelentőségéből, és csak az tartja fenn: „hogy némely vidéken a drágább, 38. A 132 oldalas árjegyzék a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Kereskedelemtörténeti dokumentációs gyűjteményének Irattárában található 1521 es jelzettel, a 72.790.1. leltári számon. 39. KERPELY Antal 1885. Krompach (Szepes vm.), 1891 -ben krompach-hernádi vasműbányatársulat (vasércbányák és vasgyár, nyersvas és vasöntvény gyártás).; THIRRING Gusztáv 1895. 40. „Az ételek izére nagy befolyást gyakorol az edény tisztasága mellett az anyag, melyből készült. Legrégibb időben már talán cserépedényt használtak, melyet a mázzal bevont főzőedény követett, majd réz- és vasedényt, jelenleg leginkább zománcozott vas- vagy pléhedényt készítenek; a cserépedény könnyű avasodása és törékenysége miatt ment ki a divatból, míg a rézedény használatát a savanyú anyagok által előidézett s ártalmas rézrozsda ritkította. Épp ezen rézrozsda képződésének akadályozására szolgált az edényeknek belülről való ónozása, mely azonban minduntalan újítást igényelt." KUN WEBER Mária 1894. 41. EDVI Illés Aladár 1897. A Vasedény címszó terjedelme miatt a Mellékletben olvasható. 42. Mindkét alkalommal az ország gyáripari statisztikája Vasipar fejezetében. Az 1898. évi adatelvételt Hegedűs Sándor rendelte el, és a gyáripar egészét bemutató 20 kötetet SZTERÉNYI József szerkesztette 1901.; az 1906. évi adatokat közli EDVI Illés Aladár 1911.- Hegedűs Sándor (Kolozsvár 1847 Bp. 1906.), az MTA tagja. 1899-1902 kereskedelemügyi miniszterként a külkereskedelem növelésére és az ipar állami támogatására törekedett. EDVI Illés Aladár (Kapuvár 1858 - Bp. 1927) gépészmérnök, ekkor a Kereskedelmi Minisztérium Iparfejlesztő műszaki osztályának vezetője. Szakirodalmi munkáságának fő témái a vasművesség története és a vasipari technológia.; KENYERES Ágnes 1967. 410., 696. 43. Európában 1888-ban 121 gyár készített bádogot, ezek között van két magyar gyár: az „Union" vas- és lemezgyári társaság vasgyára Zólyomban és a Rima-murány-salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság lemezgyára, Nádasd (Borsod vm.). EDVI Illés Aladár 1893. 448-450. 44. SZTERÉNYI József 1901. 153-170. 45. MATLEKOVICS Sándor 1898. 300. 134