Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)
GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere
Háromszék vármegye kültisztviselői, azaz közigazgatási alegységeinek, járásainak 13 9 felelős személyei közül Nagy Kálmán királyi járásbíró, rétyi Gazda Károly (1830-1917) ny. szolgabírói írnok, Bitai Tamás (1857-1926) nyug. csendőr járásőrmester, alsódraskóczi dr. Morvay István (1866-1924) orbai járási orvos nevével találkozunk. Benedek Zoltán Székely Mikó kollégiumi orvos-tanár, a szülők nemzedékének egyik oldalági házassági rokona, 1902-ben Miklósvár járási orvosi tisztét viselte. 14 0 A községüknél nagyobb körzetért feleltek a körorvosok, így Nagyborosnyón Barabás Albert (1853-1891); valamint a körjegyzők, így Lisznyón Maksay Béla (1867-1939). Minden bizonnyal valamelyik nagyobb központban, talán éppen Sepsiszentgyörgyön dolgozott Gazda Benedek (1866-1919), állomási elöljáró, valamint Nagy Ferenc posta- és távirdafőtiszt. E modern közlekedési és távközlési eszközök a 19. század utolsó negyedében jelentek meg errefelé: a háromszéki vasút szükségességének kérdése 1880-ban merült fel először, és annak első, Brassó- Sepsiszentgyörgy-i szakaszát 1891 -ben adták át a forgalomnak. 14 1 Az első távíróvonal 1872-ban jutott el Sepsiszentgyörgyre és Kézdivásárhelyre, 1876-ban pedig Bereckre és Sósmezőre. 14 2 A már bemutatott orvosok mellett itt ejtünk szót egy, a nagyszülők generációjába tartozó zágoni gyógyszerészről, Tenky Istvánról (t 1902), és az egymásra következő két nemzedék egészségügy körében szakképesített tagjairól, dr. Simon István (1907-1961) állatorvosról, valamint Drunek Simon Ilona (1936-1998) orvosnőről. A háromszéki települések közül a megyétől független, önálló rangú törvényhatósággal rendelkezett Sepsiszentgyörgy, rendezett tanácsú város. Ennek legmagasabb tisztségét, a polgármesteri széket a 20. század elején Bálint Dénes, Bereczky András sógora töltötte be (22. kép). Itt tevékenykedett kórház igazgatói főorvosaként dr. Daday Vilmos (t 1917). A Székely Mikó Kollégium iskolaorvosa volt kisbaconi Benedek Zoltán (1870-1930). A kinevezett községi tisztségviselők közül megemlítjük Varga József (1900-1937) zágoni és Gazda Gábor magyarbodzai községi jegyzőt, továbbá idősb. Pröhle Gusztáv (1881 -1 934) községi tanácsost. Vallási elöljárók A család rokonai és ismerősei közül többen játszottak fontos szerepet az egyházi hatóságokban is. Magas rangot jelentett a gyulafehérvári püspökség mellett működő önkormányzati szervezet, az Erdélyi Római Katolikus Státusz alelnöki tisztsége, melyet egy ideig zágoni báró Szenkereszty Zsigmond (1848-1921) töltött be. Egy-egy járásnyi körzetben több tisztség összpontosult a református egyházmegyék kebelén is. Ezek fejeként, a Sepsi Ref. Egyházmegyében 14 3 esperesként működött a család házassági rokona, Kovács Antal, kilyéni lelkész (1860-1923), az Udvarhelyiben, a Simon dédapa műrokona, Menyhárt András (1840-1931), kecsetkisfaludi ref. pap , és csupán ismerőse volt Bajkó György az Orbaiban. Utóbbi egyházmegye tiszteletbeli egyházmegyei főgondnoki tisztségét rétyi Gazda Gyula (1854-1925) viselte, a gondnokét alsódraskóczi dr. Morvay István (1866-1924), az ügyésziét dr. Álbu Béla, (1880-1924), a főjegyzőiét Barabás Gábor (1892-1977). Egyházmegyei tanítóképviselő volt a papolci Molnár Gábor (1865-1930). Külön meg kell emlékeznünk a református egyházközségi gyülekezetek hivatásos vezetőiről, a lelkészekről. A Simon család papjai, a Mohán szolgáló Simon Endre dédapa és Gábor fia, valamint a Bikfalván működő Simon Dezső (1902-1973) nagybácsi azt példázzák, hogy ez a hivatás nemzedékeken át öröklődhetett a családban. Zágonból két református lelkipásztort ismerünk meg, Barabás Gábort (1892-1977) és Nagyobb Pétert (1901-1983). Pályájuk több helységen ívelt keresztül: előbbi 47 éves működésének korábbi állomáshelyei Bogdánd, Marosújvár, Lupény és Sárd voltak. A református egyházközség világiakból választott döntéshozó testülete, a presbitérium zágoni tagjai közt ott találjuk a nagyapát, Berecky Andrást (1860-1917) és Földes Tamást (1864-1927), mint tb. főgondnokot. A helybeli római katolikus egyháznak három tanácsosát is ismerjük, Szőts Boldizsárt (1840-1902) Bitai Józsefet (1856-1942) és Izsák Dénest (1864-1930). Az efféle tisztségeket jómódú, tekintélyes embereknek tartották fenn, így például Kisborosnyón idős Joós Elek földbirtokos, szeszgyáros (1833-1917) is presbiterként, Mezőtúron meg Ádám Sándor (1861 -1930) országgyűlési képviselő, polgármester is egyházközségi főgondnokként is tevékenykedett. A lisznyói Maksay Béla (1867-1939) birtokos és körjegyzői státuszának köszönhette egyháztanácsosi, a papolci idős Bagoly Sámuel (1843-1917) földbirtokosi-kereskedői mivoltának református egyházfii feladatkörét. Tanítók, tanárok, műszaki értelmiségiek Míg korábban a falusi elemi iskolákban esetenként nem is tanítók, hanem a harangozó tanította a lányokat, 144 az iskoláztatást kötelezővé tevő 1868-as népiskolai törvényt követően, az oktatók szakképzett, hivatásos értelmiségiek voltak, akiknek állást az egyház, vagy néhány magánszemély mellett/helyett az állam biztosított. Míg a felekezeti és magántanítók többnyire választás útján nyerték el hivatalukat, az állami iskolákba a Vallás- és Közoktatásügyi Királyi Minisztérium, majd az impériumváltozás után annak román megfelelője nevezte ki alkalmazottjait. Például Simon Dezső nagyapa választás útján került a 139. A megye járásai az első világháború előtt: Kézdi járás Kézdivásárhely, Miklósvári járás Nagyajta, Orbai járás Kovászna, és Sepsi járás Sepsiszentgyörgy székhellyel. 140. Magyarország tiszti czím-és névtára 1902. 160. 141. GYÁRFÁS Győző 1899. 28-283. 142. Uo. 298. 143. 1896-ban Háromszéken négy, Sepsi-, Kézdi-, Orbai- és Erdővidéki egyházmegye működött MÁLIK et alia 1899. 315. 144. MÁLIK József et alia 1899. 345.
