Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere

kor a ref. egyház presbitériumának tagja, a községi kép­viselő testületnek szintén tagja volt. A család ezúttal is Gazda ágon volt népesebb, a feleségnek ugyanis négy testvére volt, Anna, Gizella, László és Gábor. Gazda Anna a lisznyói Maksay Bélának (1867-1939), a bikfalvi jegyzőnek lett a felesége. 6 8 PÁLMAY tudomása szerint a „tősgyökeres, háromszéki székely" Maksay csa­lád legrégebbről adatolt őse Péter rektor (1537) volt. A család 1635-ben nyert nemeslevelet. Tagjai főúri csalá­doknál töltöttek be értelmiségi tisztségeket. 6 9 Az egyik Maksay lány révén a család a kisborosnyói Joósokkal került atyafisági viszonyba. Gazda Gizella a kb. 100 hold földbirtokkal rendelke­ző sepsiszentgyörgyi Bálint Dénes (I869-I934) 7 0 hitvese lett, aki a trianoni döntés után nem volt hajlandó a román államnak letenni az esküt, mégis, tekintélye révén meg­maradt Sepsiszentgyörgy utolsó magyar polgármestere­ként. Sok más tisztséget viselt: így a Háromszéki Takarék­pénztárnak igazgatósági tagja, a Székely Nemzeti Múze­um választmányának alelnöke, a Jókai nyomdának igazga­tósági tagja volt, akinek ezért a Háromszéki Takarék­pénztár külön gyászjelentőt nyomtattatott. "lestvére, Má­ria, Gál József illyefalvi földbirtokoshoz ment feleségül. Gazda László (1875-1904) Cseh Amáliát (1870-1942) vette el. A házukban élt Cseh Katalin, férjezetlen testvére is, aki vegyes üzletet tartott fent Zágonban. Amália édes­apja, Cseh Sándor, 1897-ben a Zágoni Olvasó Egylet kere­tében a Mikes emlékünnepség egyik szervezője volt. 7 1 Te­kintve, hogy egy alsócsernátoni Cseh Ferenc (1819-1899) nevű halott gyászjelentőjét László özvegy édesanyjának cí­mezték, arra következtethetünk, hogy Amália is ehhez, a Bethlen Gábortól nemeslevelet nyert családhoz 7 2 tartozott. Végül Gazda Gábor (1864-1934), a 143 holdas bir­tokos 7 3 bodzafordulói körjegyző hitvese (1864-1934), mint arról már szó volt, dálnoki Péter Borbála volt. Bereczky Andrásné Gazda Mária négy unokatestvére, Gazda Gyula (1855-1925), Béla (1856-1909), Emma (1864-1941) és Benedek (1866-1919) közül házasságot csupán Emma kötött, aki a kilyéni református lelkészhez, Kovács Antalhoz, Sepsi ref. egyházmegye tb. espereséhez, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium előljárósági és alapító tagjához ment férjhez. A kilyéni Kovács család Fel­sőfejér megyei szolgabíró-, valamint marosvásárhelyi táb­lai ügyvéd felmenőkkel dicsekedhetett. 7 4 Az unokatestvé­rek közt legnagyobb tisztséget Gazda Gyula, megyei főszámtanácsos és tiszteletbeli egyházmegyei főgondnok töltötte be, aki zágoni birtokát haszonbérletbe adta ki. 7 5 B. E. családfájában az anyai ág nagyszülő-nemzedékét a Páll Ilona (1877-193 I) - Simon Dezső (1872- ?) házas­67. A vallás- és közoktatásügyi magyar királyi Ministertől 1898. január hó 8-án keltezett 827222/97. számú átirat értelmében, mely az 1868 évi XXXVIII, és az 1876 évi XXVIII. törvénycikkre hivatkozik. Kézirat a család tulajdonában. 68. Évszámot fel nem tüntető esküvői kártyájuk a család tulajdonában. 69. PÁLMAY József 2000a 289. 70. Talán lemhényi volt a családja, s ha igen, akkor a 19. század végén még Lemhényben anyakönywezetőként működött. 71. Zágoni olv. jkv. 72. PÁLMAY József 2000a 99. 73. Mezőgazdasági Statisztika, 1897.476-477. 74. PÁLMAY József 2000a 262. 75. Mezőgazdasági statisztika, 1897.477. 76. A néptanítók részére rendezett négy hetes szőlő- és borgazdasági tanfolyam vezetője által 1899. október 25-én, 1566. számmal kiadott bizonyítvány. Kézirat, a család tulajdonában. 77. Simon Dezső 1893-ban kiadott munkakönyve alapján. Kézirat, a család tulajdonában. 78. A magyar királyi vallás- és közoktatásügyi Minisztertől 1907. május 31 -én az 54246/1907 számú, keltezett átirat szerint. Kézirat, a család tulajdonában. 10. kép. Bereczky Lajos. B. E. édesapja, 1910 körül pár alkotta. A férj néptanítóként 1899-ben Szilágysom­lyón szőlő- és borgazdasági tanfolyamot is végzett 7 6. Előbb a szászvárosi, majd kémeri, később a besztercei áll. elemi iskola igazgató tanítója, aztán a Bethlen család házitanítója, és végül Sepsiszengyörgyön Háromszék me­gye tanfelügyelője volt. 7 7 Bethleni tartózkodásuk idején feleségét a minisztérium a bethleni állami kisdedóvóda felügyelő bizottságának rendes tagjává nevezte ki. 7 8 Simon Dezsőnek öt testvére volt: Gábor, mohai református pap, aki, a család rosszallására, egy brassói kereskedő lányával, Bede Erzsébettel (1890-1970) 1910-ben kötött házassá­got, Piroska, férjezett mezőbergenyi Lőrinczi Ferencné, ér­telmiségi - tanító, középiskolai és egyetemi tanár és író ­gyermekekkel, Ilka ( - 1943), akit a Kecsetkisfaludban szolgáló Menyhárt András esperes nevelt fel, Emma (1874-1965) és Berta (1881 -1934). Utóbbi Aradon áll, polgári iskolai igazgató tanárnő és hitoktatónő volt. A Simon család, Bálint Dénes húga révén, sógorsági és szoros baráti kapcsolatban állt a katonaszékely és vá­rosi hivatalnok ősökkel rendelkező, illyefalvi birtokos Gálokkal: ők lettek Simon Ilona, B. E. édesanyja ke­resztszülei. 106

Next

/
Thumbnails
Contents