Cseri Miklós – Bereczki Ibolya (szerk.): Ház és ember. A Szabadtéri Néprakzi Múzeum Évkönyve 23. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2011)

GAZDA KLÁRA: Egy háromszéki földbirtokos család és kapcsolatrendszere

! f /"M A' KJ l A. ti *•-» (PAirGEftéflV a 1 (3A*C 5CÍ TT| [SThöh~B h V^gQp" —• 2. kép. Bikfalvi udvarházak. NAGY Balázs 2005. 14. KÓNYA Ádám után Az 1809-es nemesi összeírás angyalosi és rétyi Gaz­dákat említ. 3 5 Az 1890-es Mezőgazdasági statisztika Gaz­dacímtárában ott találjuk Gazda Gyula zágoni birtokos nevét, aki mint sepsiszentgyörgyi főszámvető, két község­ben fekvő 1726 kataszteri hold erdőbirtokát haszonbér­letbe adta ki. 3 6 A családból magas megyei tisztséget töl­tött be, az assessor (széki ülnök) ükapa, Gazda József is, aki 1834-ben a Sepsiszentgyörgyi Gyrás széktől, a székely önkormányzat legfontosabb döntéshozó testületétől 3 7 ne­mesi bizonyítványt nyert. 3 8 Töredékes leszármazási táb­lázatukat, melyben ott található B. E. ükapja is, PÁLMAY József közli. 3 9 A bikfalvi Páll család PÁLMAY szerint „oly régi, hogy bátran sorolhatjuk legősibb nemesi családaink sorába." Elődjei lustrálásáról 1614-ből és 1634-ből van adatunk. 19. századi tagjai birtokosként valamilyen tisztséget is vi­seltek: egyikük anyakönyvvezető és törvényhatósági tag, másikuk esküdt, harmadikuk, B.E. dédapja, községi pénz­tárnok volt. 4 0 A család rangját tükrözi a bikfalvi Páll Sámuel és neje, Pályános Kristina 1829-ben épített ba­rokkos oromzatú, négyzetes pilléres kőtornácos, ötosz­tatú kúriája 4 1 (2. kép). A laborfalvi Benkék szintén szép múlttal rendelkeztek. Primipilusi águk 1673-ban Apafi Mihályról nyert nemesi leve­let, amit 50 év múlva Károly király is elismert. Mind a labor­falvi, mind a Bikfalvára átköltöző tagjaik nemességét 1793­ban a marosvásárhelyi ítélőtábla is elismerte. A családi hagyo­mány szerint közülük került ki Jókayné Laborfalvi Róza is. 42 Az 1809-es nemesi összeírásban Bikfalváról mind a Páll, mind a Benke család producensként (termelő?) szerepel. 4 3 A Simon családot PÁLMAY a Székelyföld egyik legré­gibb nemes családjaként mutatja be. Bibarcfalváról szár­mazott, egyik tagja a 17. század elején a főkancellárja ír­nokaként és esküdt jegyzőjeként működött. Bocskay Ist­ván 1606-ban három Simon testvérnek adott nemesleve­let. Ezek egyik leszármazottja bikfalvi örökségébe telepe­dett át. 4 4 "További (1670-beli) adatok szerint bikfalvi Simon Ferenc és Simon Gáspár primipilusként lustrált. 4 5 E család 35. MOL. F 49, 8673 doboz, 577., d 537-581. Angyaloson: Gazda István és fiai, Jósef, Gábor és Lukács, valamint Gazda Ferenc; Rétyen Gazda Imreh. 36. Mezőgazdasági Statisztika, 1897. 476.; Magyarország tiszti czím- és névtára 1902. 160. 37. Itt bonyolítják le a tisztújításokat, választanak országgyűlési követeket, akiket utasításokkal látnak el, ismertetik a főkormányszéktől kapott rendelkezé­seket, a székre vonatkozó általános érvényű jogszabályokat hoznak, döntenek a széket érintő minden fontosabb kérdésben, és bíráskodás tekintetében is bizonyos pereket itt folytatnak le. A Gyrásnak akkoriban a lakosság csaknem felét kitevő jobbágyok még nem voltak tagjai. CSEREY Zoltán 2008. 38. PÁLMAY József 2000a 173. 39. Uo. 40. Uo. 349., 351. 41. NAGY Balázs 2005.64. 42. PÁLMAY József szerint a színésznő édesapja 1771 -ben Miskolcra költözött, ahol színház igazgató volt. 2000a 64. 43. MOL. F 49, 8673 doboz, 534. 44. PÁLMAY József 2000a 390. 45. SZOkl. 2004. 333. 99

Next

/
Thumbnails
Contents