Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
H. Csukás Györgyi: Pinceajtók a Balaton-felvidéki szőlőhegyeken
8. kép. A tolóretesz a kulccsal a kőfalban kialakított üregben 9. kép. A retesztartó gerenda kibillentése (H. CSUKÁS Györgyi felvétele, 2004.) (H. CSUKÁS Györgyi felvétele, 2004.) , / században viszont egyre másra hallunk szőlőhegyi építményekről, pincével, pincefelszereléssel együtt eladott vagy vásárolt szőlőkről. 3 2 Számos 18. századi épület napjainkig fennmaradt. A szőlőhegyi társadalom sokszínűsége, a városi extraneus szőlőbirtokosok jelentős száma, az ingatlanok gyakori adás-vétele, tulajdonosváltása is hozzájárultak ahhoz, hogy az újítások gyorsan elterjedhettek. így érthető, hogy a szőlőhegyi épületállomány ma igen egységesnek tűnik, a pincék zöme bolthajtásos kőépület. Alig néhány elszórt építmény és bizonyos elemek emlékeztetnek csak a korábbi fából épült présházpincékre. Az 1818-ban épült pécselyi présházas pincének a külső bejáratát védte kölkes fazár, az alább ismertetendő paloznaki építménynél viszont a belső pincénél találtunk ilyen, ma is működő zárszerkezetet. A présházból és pincéből álló épület oromfali bejárata előtt a két kinyúló hosszfalra támaszkodó eresz, iszling van. A présház padlása az oromzaton, az eresz alól nyílik. A boltpincét földhányás fedi. A présház a bejáratának szemöldökgerendáján olvasható felirat szerint 1870ben, a belőle nyíló pince 1864-ben épült. 3 3 A legtöbb eddig ismert kölkes fazár 18. századi, 19. század eleji épületekből származik. 3 4 Ez a meglehetősen kései évszám a pinceajtó és a fazár kiképzésének módosulását is mutatja. Az egyszárnyú tölgyfaajtó már jóval keskenyebb pallókból készült, mint pécselyi társa, és a pallókat nagyméretű, domború fejű vasszegekkel erősítették a hevederekhez. A megvastagodó tengelyhez csatlakozó két téglalap alakú nyúlvány, amelybe a pallókat összefogó hevederek vége van beeresztve, itt már utólag lett az ajtószárnyra felerősítve, egyikük le is törött. 35 A závárt tartó gerenda pedig kimozdíthatóan, kibillenthetően van az ajtószárfa mögött a szemöldökgerendához erősítve. Az ajtószárfa mellett a kőfalban négyzetes benyúló nyílás van, amely a pince belsejében nagyobb üreggé bővül: ebben mozog a retesz. A pince gazdája elmesélte, hogy egy alkalommal a vaskulcsot beejtette a pincébe, és csak hosszas kínlódás után, mágnessel sikerült onnan kihalásznia. Azóta kötelet köt a kulcsra, és azt a csuklójára hurkolja, amikor a zárat nyitni akarja. Talán a hasonló kellemetlenségek is hozzájárultak, hogy sok, eredetileg kölkes zárral ellátott ajtót idővel vas zárral, lakatpánttal szereltek fel, és mára csak a retesznyílás emlékeztet az egykori fazárra. 3 6 A megfigyelések szerint a kölkes zár hol a présház bejárati ajtaján, hol a belső pince ajtaján található. Egyértelmű, 32. BELÉNYESY Márta 1955. 20.; LICHTN ECKERT András 1997b. 280-282. 33. SZNM MNEA-A 5325. 34. VAJKAI közöl egy 1870-es datálású kölkes fazáras pincét Paloznakról, arról a vidékről, ahol a legtöbb kölkes fazár fennmaradt: VAJKAI Aurél 1966. 191., 193.1. 14. kép. 35. A jó épületfát adó tölgyerdők megfogyatkozását jól jelzik a bárdolt tölgyfaajtók méretei. A VAJKAI által közölt, 1770-ből származó lovasi pinceajtót még mindössze két pallóból állították össze, a pécselyi Büki-pince ajtaját háromból, a paloznaki Bartl-pince ajtajához már hat keskeny palló volt szükséges. VAJKAI Aurél 1956. 81. 60. ábra. 36. A fazárak megszüntetését, a pincék vas zárral, lakatpánttal való felszerelését, többszörös biztosítását jól illusztrálják az ajtókról készült fotók, rajzok. KRIZSÁN András-SOMOGYI Győző 2010. 202., 204. kép. 95
