Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
H. Csukás Györgyi: Pinceajtók a Balaton-felvidéki szőlőhegyeken
meg, az idők során azonban mind a szőlőbirtokos személye, mind a szőlőbirtok nagysága gyakran változott, amint ezt a szőlők ingatlanforgalmáról közreadott adatsorok is mutatják. Nemesek, polgárok, jobbágyok, zsellérek egyaránt igyekeztek újabb és újabb szőlőket venni, esetleg más szőlőhegyen is. Ha ezek nem „pincés szőlők" voltak, a termését már meglévő pincéjükbe szüretelték. Gyakran hallunk pincék, prések megosztott használatáról is az örökösök közt. 6 Az építmények elhelyezését, tájolását a bortároló funkció és a helyi terepviszonyok határozták meg elsődlegesen. Az épületet hossztengelyével a lejtő szintvonalára merőlegesen építették, többé-kevésbé belevágva a hegyoldalba. A bortároló pince így a Balatonra néző déli lejtőkön északra került, és noha a padlószintje csak 20-30 cm-el volt mélyebb a présházénál, félig már a földbe mélyedt. Kétosztatú épületeknél a présház került a déli oldalra, a pince elé, bejárata az oromzati oldaion nyílt. A belső pince egyenletes, hűvös hőmérsékletét az is biztosította, hogy ajtaja a présházból nyílt, többnyire a bejárati ajtóval szemközt. 7 Amennyiben az épület szobával is kiegészült, az rendszerint a présház déli oldalához csatlakozott. Ebben az esetben a présházba nyíló központi bejárat az ereszoldalra került, a présházból egyik oldalon a szobába, másikon a pincébe lehetett jutni. Ilyen esetben is igyekeztek a pincét részben a földbe süllyesztve, vagy a domboldalba mélyítve építeni. Mind a kétosztatú, mind a szobával bővült építményeknél két megoldás figyelhető meg: vagy közös nyeregtető alatt helyezkedik el mindegyik helyiség, vagy a nyeregtetős présházat (és szobát) földdel borított boltpince követi. 8 A szőlőhegyi építmények legfejlettebb típusát a kétszintes présházpincék képviselik, amelyek alsó szintjét a kő dongaboltozatos pince foglalja el, felső szintjén pedig rendszerint a présház, és az abból nyíló szoba található. 9 Ahol a terepviszonyok lehetővé tették, ezeket az épületeket is a domboldalba mélyítették, így dél felé néző oromzati oldalukon, ahol a boltpince nyílik, emeletes ház benyomását keltik, míg ereszoldali homlokzatuk a présházajtóval közönséges földszintes lakóháznak hat. A pincebejárat elé gyakran rövidebb-hosszabb gádor épült a szintkülönbség áthidalására, de szerepe van a gádornak abban is, hogy a pince délnek néző bejáratát a túlzott felmelegedéstől óv2. kép. A Pécsely-Derékhegy 174. sz. présház ajtólapjának belső nézete (SZALAY András rajza, SZNM-E 187) ja. 1 0 E fő típusok mellett számtalan egyedi megoldású épület látható a Balaton-felvidéki szőlőhegyeken. A szőlőhegyek épületállományáról gazdag felmérési anyaggal, fotókkal rendelkezünk." VAJKAI Aurél az 1930-as évek végétől szisztematikusan járta a szőlőhegyeket, felmérési vázlatokat, fotókat készített a hegyre jellemző építményekről, kiderítve azok tulajdonosait, feljegyezve az épületeken látható feliratokat, építészeti részleteket, a bennük található felszerelési tárgyakat, a szőlőművelésre, az épület használatára vonatkozó adatokat. Különös gonddal dokumentálta a már pusztulófélben lévő pincéket. Több olyan építményt is megörökített, amelyről a levéltári források bevonása nélkül ma már lehetetlen lenne kideríteni, hogy épülése korában is kuriózum volt-e, vagy csak utolsó hírmondójaként maradt meg egy korábban általánosabban elterjedt építőgyakorlatnak. VAJ KAI a hagyományos szőlőművelési, mustnyerési módokat is még avatottabb, gyakorló szőlősgazdák adatközlésére támaszkodva tanulmányozhatta, 6. A szőlők és pincék ingatlanforgalmára: LICHTNECKERT András 1996. 101 — I 12., 302-322.; 1997. 176-192., 306-353.; 2006. 49-80.; 2008. 94-1 17.; VERESS D. Csaba 1992. 66-70., 89-92.; 1993. 69-72., 79-80., 130., 169. A Keszthely környéki szőlőhegyekről különösen gazdag információt nyújtanak a megjelent hagyatéki leltárak, amelyekből a szőlők számáról, nagyságáról, elhelyezkedéséről és a pincékről is fogalmat alkothatunk, Számos példát találunk arra, hogy egy család (jobbágy- és zsellércsaládok is!) több szőlőparcellát és több pincét birtokolt, különösen akkor, ha azok más-más szőlőhegyen voltak szétszórva. Még gyakoribb volt, hogy a szőlőbirtokosok több szőlőparcella esetén is egy pincével rendelkeztek, vagyis minden termésüket abba szüretelték. BENDA Gyula 2005. 7. LAPOSA József 1988. 49-5 I.; CSOMA Zsigmond 1988-89. 364-365., 368-369. A pince lehetőség szerint északi tájolása, részleges földbe mélyítése általános tendencia présházpincék esetén is a bortároló helyiség egyenletes, hűvös hőmérsékletének biztosítására. Erre szolgálnak a pincét árnyékoló fák, vagy a borona- és sövényfalú épületek oldalának szénával, kettévágott fahasábokkal való körberakása, földdel való betakarásais. GÖNCZI Ferenc 1914. 572., 579.; ÉBNER Sándor 1931. 102-103. 8. JANKÓ megállapítását, aki a pincék bejáratának elhelyezkedése, illetve a belső pince kétféle fedésmódja alapján magyar és német pincét különített el, már VAJKAI cáfolta.; JANKÓ János 1902. 217-218.; VAJKAI Aurél 1938. 24.;VINCZE István 1858.86. 9. Ezek polgári, nemesi eredetéről, városias jellegéről, a korstílusok lenyomatát őrző díszítéséről: VAJ KAI Aurél 1938. 30-31.; 1956. 76-68.; 1958. 18-32.; 1963. 171, 176-181.; 1964. 104-106. I 0. A múzeum Balatoncsicsóról származó kétszintes pincéjének pinceajtaja elé utólag építettek ajtóval ellátott kis előteret, amit a szintkülönbség nem indokolt, csupán a déli napfénytől és a túlzott felmelegedéstől védte a pincét. II. VAJKAI Aurél 1938.; 1956.; 1958.; 1963.; 1964.; 1966.; továbbá az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából készített szőlőhegy-kutatási anyag, amelynek alapján számos pincéről részletes felmérés készült. 90
