Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Bálint János: Egy bükkaranyosi lakóház bontása

48. kép. A bontott épület tárolása (BÁLINT János, 2000) nyomra nem bukkantunk, így a bontási munkálatokat le­zártuk, a dokumentációt még egyszer átvizsgáltuk, a mun­kásokat elbocsátottuk. A tulajdonos kötelezettséget vállalt a bontási anyag megőrzésére (érthető óvatosságból rövid határidővel) míg el nem szállítjuk. A múzeumi depórendezés alkalmával (2000-ben) fel­mért bontási anyag dokumentációjának vizsgálata alapján megállapítható, hogy a 25 évnyi tárolás nem használt a szerkezeti elemeknek. Az előzetes kutatások és a lakóház bontásakor szer­zett információk szerint eredetinek egy olyan épületet képzelek el, mely teljesen azonos az 1976-ban találttal, csupán néhány kiegészítés szükséges a helyreállításhoz. Az utcai homlokzat annyiban változna, hogy csak egy, a jelenleginél kisebb ablaka lenne az ágasfa bal oldalán. Az udvari homlokzaton is ki kellene cserélni kisebbre a szo­bai ablakot, hátul helyre kell állítani a tető kontyolását. A kemence szegletes és padka nélküli, a konyhában pedig rövid tüzelő padka áll. A fentiekben leírt házra szívesen mondanám, hogy eredeti, de sajnos információink legfel­jebb az épület történetének a 19. század második feléből származó képét tudjuk felvázolni. Az eredeti, építéskori állapotra csak következtetni tudunk. Ami biztosan építés kori, az az épület vázszerkezete, feltehetően eredeti a paticsfal, a födém gerendázata és talán a kémény. Bizto­san lecserélték a nyílászárókat, a tetőfedést. A talált nyí­lászárók közül néhány lehetne akár eredeti is. Ilyen az alul fatuskó perselyben forgó, felül hordópánt darabjával rög­zített kamra ajtó, a kamra ablaka, vagy a bejárati ajtó is. Tudjuk azonban, hogy mozgó szerkezetek a legritkább esetben vészelnek át 200 évet. Ezért óvatosságból csak annyit jegyezhetünk meg, hogy bizonyosan a 19. század második feléből származnak. Átalakították a tüzelőberen­dezéseket (mi csak három fázist rögzíttetünk, valójában 5-6 lehetett), a tetőt, bár ennek jellegét, technológiai megoldásait nem változtatták meg. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállítási egységében megjelenő objektum meghatározása, a döntés felelőssé­ge a néprajzos muzeológusé lesz. Egy bizonyos, az átte­lepített bükkaranyosi lakóház a SzNM egyik legarchaiku­sabb épületeként joggal képviseli történelmünket, évez­redes hagyományainkat, a magyar népi építészetet. 86

Next

/
Thumbnails
Contents