Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Batári Zsuzsanna: A nyári konyhák – Kérdések a nyári konyhák kutatásával kapcsolatban

2. kép. Nyári konyha és lakóház (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára, leltári szám: 49 5 I 3) 3. kép. Kemence a nyári konyhában (Szabadtéri Néprajzi Múzeum Fotótára, leltári szám: 30 434) 4. kép. Korábbi barlanglakás, nyári konyhaként használva (ROMÁN Árpád felvétele, 2006) színen vizsgálja a nyári konyhákat: CSETE Gyula írása

1 egy települést, míg GILYÉN Nándor tanulmánya

2 egy mikrorégiót ölel fel, hangsúlyozva a nyári konyhák építészeti jellemzőit, használatát és funkcióját. A nyári konyhák csoportosítása sem történt meg eddig, bár ez több szempont szerint elvégezhető lenne: alaprajz, funkció, használat stb. A jelenség kutatása több szempontból is fontos: érdemes vizsgálni, hogy a népi építészet és a lokálisan elterjedt tüzelőberendezések egyes elemei hogyan élnek tovább (ha egyáltalán továbbélnek) ezekben az épületekben a 20. században; miként használják ezeket az építményeket, milyen funkciókkal ruházzák fel őket (43. kép), hogyan változnak ezek a funkciók az évek múlásával, milyen 1. 2002.261-278. 2. GILYÉN Nándor 1993. 483-499. 3. Például az egri Dobó István Vármúzeum Fotótára. szerepet játszik a nyári konyha a telek térhasználatában, illetve azt, hogy miért használják és építik őket tulajdonosaik még a 21. század küszöbén is (3. kép). A jelen írás adatai terepmunkára épülnek, amelyet a szerző 2004 óta folyamatosan végez Magyarország több pontján. A terepmunka során fotó és a szerző által összeállított kérdőív segítségével készül dokumentáció a nyári konyhákról (4. kép). Ebben a településre, a telekre - a telken belüli elhelyezésre, a nyári konyhák különböző elnevezéseire, az épületszerkezetekre, az építőanyagra, tüzelőberendezésekre, építtetőkre, alaprajzra, berendezésre, használatra, funkcióra és a használat mögött megbúvó mentalitásra irányulnak a kérdések. Fontos hangsúlyozni, hogy azoknak a településeknek a dokumentálása is elengedhetetlen, ahol nem találhatók nyári konyhák, mivel az e mögött húzódó okok sokat elárulhatnak az építés szokásáról, céljáról. A terepmunkán kívül népi építészettel foglalkozó monográfiák, tanulmányok, adattárak és levéltárak adatai járulnak hozzá árnyaltabb kép megrajzolásához. Ezen kívül fontos forrást jelentenek a különböző fotótárak fényképfelvételei: egyes gyűjteményekben külön csoportba sorolva találhatók a nyári konyhákra vonatkozó képek

3, másutt érdemes átnézni az építményeket, a telkeket és udvarokat bemutató felvételeket is, mert bármelyiken előtűnhet egy nyári konyha. A fényképek elemzésével többet tudhatunk meg ezekről az építményekről, főleg, ha a gondos kutató kiegészítette a jegyzeteivel a fotókartont. Mivel a téma bemutatásánál a konyha, nyári konyha, ház, lakóház, lakóépület kifejezések könnyen keverhetők, az alábbiakban meghatározom az általam alkalmazott fo6