Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”

3. kép. Soproni mestergerenda oldal- és alulnézetből, 1637 évszámmal. (Soproni Múzeum, Sopron.) Babóti mestergerenda oldal- és alulnézete, 1833-ból. (Rábaközi Muzeális Gyűjtemény, Kapuvár) (BABICS Ágota rajzai, 2002. I. tábla) súlyozta, hogy a Kisalföld „némely dologban határozottan érdekes, talán egyedül álló, mint teszem a díszes mestergerendák, járombéfák, a változatos kapubálványok és gádorok."

2 „Fő előfordulási helye a díszes mestergerendának Győr megye nyugati és a határos Moson megye keleti része"

3 (I. kép). Meglepő BAKÓ Lajos alig ötven évvel ezelőtti feljegyzése: „Barbacson a legtöbb háznak van faragott, vagy legalább évszámmal ellátott mestergerendája."" Az északnyugat-dunántúli települések mellett nagyobb számban még a Palócföldről és Erdélyből: Csík, Udvarhely és Hunyad megyékből is maradtak fenn faragott-festett mestergerendák.

5 Dolgozatomban egy Rába-menti katolikus település, Rábapatona mestergerendáit vizsgálom 1997-2000 között végzett helyszíni megfigyelések alapján. Ekkor 22 darab mestergerenda dokumentálására került sor az általam szervezett néprajzi, ifjúsági táborok keretében. A táborok résztvevői 12-16 éves korú többségében rábapatonai fiatalok voltak, csoportvezetőként pedig a Pécsi Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói vettek részt. Kezdeményezésemre külön szekció foglalkozott a mestergerendák felderítésével, és szénkrétával pausz papírra másolásával. A skiccpauszt a gerendára rögzítettük, és a faragott részeket szénkrétá4. kép. Mestergerendák részletrajzai: I. Mosonszentmiklós, 1874. oldalnézet, mérete: 27x605x18cm (Xántus János Múzeum, Győr Itsz. 66.5.1.), 2. Mosonszentmiklós, 1858. oldalnézet, mérete: 28x62Ixl8cm (Xántus János Múzeum, Győr Itsz. 66.5.21.), 3. Kóny, 1868. oldal-és alulnézet, mérete: 28x630x20cm (Csornai Muzeális Gyűjtemény, Csorna Itsz. 77.28.2.), 4. Csorna, 1865. oldalnézet, mérete: I8x530xl5cm (Csornai Muzeális Gyűjtemény, Csorna Itsz. 83.26.1.), 5. Csorna, 1805. oldalnézet, mérete: ?x420x25cm (Csornai Muzeális Gyűjtemény, Csorna Itsz. 70.67.1.) (BABICS Ágota rajzai, 2002.VII, IX, XII. táblák) val átdörzsöltük (27. kép). A gyűjtés eredménye a Rábapatonai Helytörténeti Gyűjteményben (Árpád u. 6.) gazdagon illusztrálva megtekinthető, egyéb publikáció nem készült róla. BABICS Ágota győri rajztanár a táborok alkalmával értékes rajzokat készített a rábapatonai mestergerendákról is, ami kiegészítette Józsa Tamás építészmérnök-tanár vezette Hild József Építőipari Szakközépiskola diákjainak épületfelmérő munkáját (16-17. kép). Kutatástörténet PÁLOS Ede ( 1870-1922) győri rajztanár 1906-ban és 1911 -ben a Néprajzi Értesítőben közzétett két tanulmánya hívta fel a kutatás figyelmét a Kisalföld gazdagon díszített tárgyi emlékei között a mestergerendákra.

6 PÁLOS Ede I 2 színes rajzot közölt a kisalföldi festett-faragott mestergerendákról

7 (2. kép). Legrégebbiként a börcsi 1686-os feliratút jelölte meg.

8 KOTTMAYER Tibor adott 2. PÁLOS Ede 191 I. 150. 3. PÁLOS Ede 191 I. 168. 4. BAKÓ Lajos 1961. 3. 5. PÁPAI Károly 1893; KÓS Károly-SZE NTI

M RE I Judit-NAGY Jenő 1972. 42-58. 6. PÁLOS Ede 1906.; 1911. Győr-vidék kapufáiról kézirat: Néprajzi Múzeum, EA 1577, ehhez tartozó rajzok: R 2647-2664. 7. PÁLOS Ede 191 I. II. tábla 8. PÁLOS Ede 19

1 1. 154. Rajza: 11.6. 49