Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Gombosi Beatrix: Mestergerendák a Kisalföldön – „Isten kegyelmibül ípítette…”
Gombosi Beatrix MESTERGERENDÁK A KISALFÖLDÖN „Isten kegyelmibül ípítette..." A kisalföldi lakóházak jellemző deszkafödémes-keresztgerendás építése a középkortól eredeztethető, leginkább a 18-19. századból maradtak fenn ilyen födémszerkezetek, amelyek a 20. század elejére már nagy mértékben kiszorulóban voltak. A vidék kiemelkedő sajátossága, hogy a födém alátámasztására a ház hosszában - míg más dunántúli területeken keresztirányban - a födémgerendék alatt, azokra merőlegesen mestergerendát fektettek, amit gyakran nemcsak évszámmal, felirattal láttak el, hanem gazdagon díszítettek is. A mestergerendán jelölt évszám elsődleges forrásként szolgál a lakóház építésére/átépítésére vonatkozóan. A 19. század folyamán a lakóház meghatározó reprezentációs elemévé vált a mestergerenda. A 19. század második felében, a díszítőművészet, a népművészet virágzásának időszakában, a nagy számban megjelenő festett-faragott építészeti elemek és bútorok közül miért épp a mestergerendák maradtak fenn leginkább természetes környezetükben? Magyarázható ez építészeti és reprezentációs funkciójával, valamint a kiváló fa alapanyag voltával, amely lehetőséget adott a másod-, sőt harmadlagos felhasználására is, nem ritkán funkcióváltás kíséretében. A Kisalföld a 19. században kiemelkedő gabonatermesztése révén gazdag, korán polgárosuló területnek számított, ennek következtében, bizonyos tekintetben hamar felhagyott az itt élő parasztság a hagyományaival. Másrészt pedig épp a padláson való gabonatárolás lehetett a mestergerenda funkciójának fenntartója, illetve reprezentatív díszítésének gazdasági alapja. Nemcsak falusi paraszti, hanem mezővárosi parasztpolgári, újkori városi polgári otthonok mestergerendáit is díszítették. 17-18. századi mestergerendás deszkamennyezetek maradtak fenn Győr-Moson-Sopron megye kastélyaiban, udvarházaiban (lásd Mihályi várkastélya, Sopron polgárhazai). 1 PÁLOS Ede 191 l-ben hangI. kép. Az első katonai felmérés 1782-1785. Hadtörténeti Múzeum Térképtára, Itsz. VII. 12. I. FILEP Antal 2002. 155. 47
