Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Kiss Kitti: Cselédház a Bodrogközből

helyet, a zománcos vizesvödör és egy zománcos ivóbögre számára. A közös konyha alul, a kemence magasságáig meszelt, felül agyagos sárral tapasztott volt. A felső részt ki-ki a saját sarkában pemzlivel díszítette, virágozta. A főzés nyáron a szabadkémény alatt, a hasáb alakú kemence tetején kialakított főzőhelyen, vaslapon történt. A szoba fűtésére a csikótűzhely szolgált, amikor fűtöttek, ezt használták főzésre is. A kamrában lisztesláda, zsírosbödön, néhány szerszám, káposztáshordó, szakajtó és dagasztóteknő a fontosabb tárgyak. 9. kép. A házrész alaprajza 1986-ban: I. előszoba 2. szoba 3. kamra 4. konyha 5. kamasz szoba 6. tároló (ROMÁN Árpád rajza) 3. szoba: 1986 Az épület történetében az évek során több jelentős változás történt. Az I 960-as években bevezették a villanyt. 1970-ben bontották le a szabad kéményt, és ennek tégláiból a pitvarok vonalában közfalat építettek, így két szoba, az ezekhez tartozó két kamra és a pitvar került egy 3 generációs család tulajdonába. A kamra (konyhaként) és az egyik szoba az idősebb, egyedülálló asszony, az anyós, a másik szoba, a pitvar (konyhaként) és a másik kamra az ekkor már háromgyermekes házaspár használatában volt. A berendezés időpontjának kiválasztását, az 1986-os évet a család története jelölte ki. Az akkor kialakult térhasználat nagy vonalakban ma is érvényben van a kiválasztott épületben. Az idősebb asszony halála után az egyik szobát ekkor alakították konyhává. Ekkor vásárolták a ma is használt szobabútorzatot, ami szekrénysorból, két fotelból, dohányzóasztalból, heverőkből és TV szekrényből áll. Ekkor alakították át az egyik kamrát gyermekszobává heverővel, gyermekággyal és egy kétajtós szekrénnyel. A pitvart ettől az évtől előszobaként használták. Az I 986-os berendezésből a szoba és a gyermekszobává alakított kamra kerül bemutatásra a múzeumban. 4. konyha és fürdőszoba Jelentős változás volt az épület történetében, amikor 2003-ban, a tanyán elsőként ebbe a cselédházba, bevezették a vizet. Akkor az addig konyhaként használt szobából leválasztással fürdőszobát, a fennmaradó térben modern konyhát alakítottak ki. A fürdőszobában bojler, kád, WC, automata- és tárcsás mosógép lesz látható. A konyhában az asztalon és a székeken kívül hűtőszekrény, gáztűzhely, mosogató, konyhaszekrény a főbb berendezési tárgyak. A pitvar továbbra is előszobaként használt tér maradt, fagyasztóládával. A negyedik szoba így konyhaként és fürdőszobaként jelenik meg a múzeumi berendezésben. A külső bejáratúvá alakított kamra tárolóhelyként, motorkerékpár garázsaként használt házrész, az ide elrakott régi konyhaszekrény a szerszámok és lomok helye. A bodrogközi cselédház egyik érdekessége az lesz, hogy a látogatók a kiállítási terekbe lépve testközelből tapasztalhatják meg az egykori cselédség életkörülményeit, használati tárgyaikat, mivel azokat demonstrációs tárgyként és nem műtárgyként vásároltuk, kézbe vehetik, és a jelenhez egyre közeledő időmetszetekben figyelemmel kísérhetik a lakótér használat és a különböző lakberendezési tárgyak 100 év alatt bekövetkezett változását. A változásokat a négy időszakhoz tartozó különböző hanganyagok is érzékeltetni fogják. 10. kép. A házrész alaprajza 2003-ban: I. előszoba 2. szoba 3. kamra 4. konyha 5. kamasz szoba 6. tároló 7. fürdőszoba (ROMÁN Árpád rajza) 31