Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon
dó sportegyesület, az MTK is áldozatul esett a szélsőjobboldal politikai térnyerésének és a sportélet zsidótlanítását célzó törekvéseinek. 1939-ben a belügyminisztérium felfüggesztette az MLSZ autonómiáját és GIDOFALVY Pál személyében hatósági biztost állított a szövetség élére. Innen már nem volt visszaút, a kinevezést teljes diszkrimináció és 1940 júliusában az MTK profi futballcsapatának a Hungária FC-nek feloszlatása követte. A csapat feloszlatását nem sokkal élte túl az egyesület sem, az MTK felszámolására, valamint a zsidóság sportéletből való kizárására 1942-ben került sor. 7 4 Az MTK elnevezései a kezdetektol a feloszlatásig: 1888-1926 Magyar Testgyakorlók Köre (1903-tól az I. osztályban) 1926-1940 Hungária Futball Club/Magyar "lestgyakorlók Köre 1940-1942 Feloszlatás Egyetlen dologban egyetértettek mind a cionisták, mind az antiszemiták, mégpedig abban, hogy a zsidóság nincsen kielégítő fizikai állapotban, a legtöbbjük vézna, gyenge testalkatú, erőnlétük meglehetősen siralmas. Különösen pedig, ahogy azt Max NORDAU kifejtette, a rossz körülmények között élő, szegény, munkanélküli, gettólakó kelet-európai zsidósággal van probléma, akik az évszázados fizikai erőnlétet nem igénylő munkavégzés során teljességgel elsorvasztották testüket. NORDAU és a cionisták úgy gondolták, amíg ezek az emberek meg nem erősödnek, kisportoltabbakká nem válnak, nem tudnak megfelelni a cionizmus által támasztott követelményeknek, és folyamatosan ki lesznek téve a zsidók testi adottságain előszeretettel gúnyolódó antiszemita rágalmaknak. Ha azonban a zsidók megváltoztatják életmódjukat, testedzéssel megerősítik fizikumukat, felszámolhatják a 19. század óta jelen lévő antiszemita sztereotípiákat, megváltoztathatják a köztudatban élő effeminált zsidóképet. 7 5 Hogy mindez mennyire nem volt igaz, hogy a hagyományos antiszemita elemek milyen mértékben éltek tovább a két világháború közötti időszakban is, az a következőkből egyértelműen ki fog derülni. Az egyik leggyakoribb vád, amivel a korszakban a zsidó férfiakat illették, a gyenge, vézna testalkat, a nőiesség, a fizikai munkára és a katonáskodásra való teljes alkalmatlanság: 7 6 „Minderre azonban a maguk fajtájú cseh-morva zsidók alkalmatlanok lettek volna, gyengemellű, rosszlábú, vézna, nagyorrú, girhes alakok, akiket egy beléjük lőtt labda menten harcképtelenné tett volna..." 7 7 74. SZEGEDI Péter 2004. 77-96. 75. UJVÁRY Hedvig 2009. 143-160. 76. VÖRÖS Kati 2003. http://www.mediakutato.hu/cikk/2003 77. Magyarság, 1924. május 21. 78. Magyarság, 1922. március 21. 79. VÖRÖS Kati 2003. http://www.mediakutato.hu/cikk/2003 80. Magyarság, 1922. augusztus 3. 81. Magyarság, 1922. július 6. Gyakori elem emellett a szellemi, a magyar dzsentri számára improduktív munkát végző, a gazdagság látható jeleit magán viselő, elkényelmesedett, nőiesen elpuhult zsidó képe is: „A VAC dísztornája vasárnap este nem mindennapi látványosság színhelyévé avatta a Nemzeti Torna Egylet sok vihart látott hatalmas tornacsarnokát. Nem éppen izmos, de legalább jól táplált tornászok után vívó- és gyermekcsapat vonult fól, mutatványaikkal hálás tapsokra ingerelve a drágakövektől ragyogó, jól ápolt, puha kacsókat. A bemutatott tornászmutatványok nem voltak éppen nehezek, de legalább csodálkozásra késztették a jelenvolt kisszámú szakértőt, akik ámulva szemlélték az újonnan szabadalmazott mutatványokat..." 7 8 Mindig is a jellegzetes zsidó attribútumok közé tartozott az orr és a láb sajátos görbesége, 7 9 mely elem igen sokszor tetten érhető a két világháború közötti szélsőséges sajtóorgánumok tudósításaiban: „Az is szóbeszéd tárgyát képezte az elmúlt héten, hogy a MAFC múlt vasárnapi versenyén, az egyik, műugrást pontozó bíró állandóan azzal pontozta le a VAC egyik műugróját, hogy görbe. Hiába akart egyenesíteni az ambiciózus ugró, a szigorú bíró minduntalan ráfogta, hogy vagy a lába görbe, vagy a keze volt görbe, vagy az orra nem volt neki elég egyenes. Csak nagy sokára sikerült megértetni vele, hogy nem az ugrás volt görbe, hanem a derék ugró volt a természettől fogva görbe, amiről viszont ő tehet a legkevésbé. " 8 0 Továbbélő elemnek számít a zsidóság keresztény társai ellen érzett gyűlöletének hangsúlyozása, a zsidóság gyűlölködő, alattomos és veszélyes népcsoportként való feltüntetése: „A tüntetők nagy része is tudta ezt, de vezetőikkel és ajtójuk egynéhány rosszindulatú képviselőjével az élén kéjesen kaptak az alkalmon, hogy régóta felgyülemlett, de visszafojtott gyűlöletüket kiontsák a keresztény magyar sportot jelentő Magyar Athlétikai Clubra és annak minden egyes atlétájára és bajnokára, csak azért, mert nem közülük valók voltak." 8 1 A cionisták célja tehát az volt, hogy a zsidók másságának megszüntetésével és egy új zsidó ideál megteremtésével kihúzzák a talajt az antiszemita rágalmak alól, ezzel felszámolva a 19. század óta a köztudatban élő sztereotip elemeket. Ez azonban, az antiszemitizmus működési mechanizmusának sajátosságai miatt sosem történhetett meg, sőt, nemcsak, hogy tovább éltek a hagyományos elemek, de újakkal is bővült a repertoár, alkalmazkodva a változásokhoz. Párhuzamosan ugyanis a zsidó tornamozgalmak kialakulásával és elterjedésével az antiszemiták újabb negatív sajátosságokat kezdtek társítani a skatulyából kilépni kívánó zsidó sportemberekhez. Az egyik leg282 74. SZEGEDI Péter 2004. 77-96. 75. UJVÁRY Hedvig 2009. 143-160. 76. VÖRÖS Kati 2003. http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_0l_tavasz/02judapesti_bulevaron/04.html 77. Magyarság, 1924. május 21. 78. Magyarság, 1922. március 21. 79. VÖRÖS Kati 2003. http://www.mediakutato.hu/cikk/2003_01 tavasz/02Judapesti_bulevaron/03.html 80. Magyarság, 1922. augusztus 3. 81. Magyarság, 1922. július 6.
