Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon

5. kép. A VAC túraszakosztálya 1930-ban (Maccabi VAC archívum) egyesület klubhelyisége éveken keresztül a Sorrento ká­véházban működött, ahonnan azonban 1924-ben át kel­lett költözniük a Terminus kávéházba. A VAC klubhelyi­ségeiben egyébként rendszeresen zajlott tiltott hazárdjá­ték is, melynek következtében az OTT 1925 januárjában bezáratta a VAC Operaház melletti klubhelyiségét. 5 0 Va­lószínűleg ezt követően költöztek át a Westend kávéház­ba, amin azonban az MTK-val kellett osztozniuk, mely társbérlet nem volt konfliktusmentesnek mondható. 5 1 Az MTK, a VAC és az antiszemitizmus az 1920-as, 30-as évek futballtörténetében A két egyesület eltérő látásmódja és ideológiai hátte­re valós konfliktusokban is megnyilvánult, hiszen a sport­pályán nemcsak csapatok és játékosok, hanem a mögöt­tük álló, az általuk reprezentált, a velük azonosuló közös­ségek is vívják szimbolikus küzdelmeiket. Ebben a feje­zetben néhány ilyen konfliktus, jelentősebb botrány fel­vázolására, és arra vállalkozom, hogy képet adjak arról, hogyan reagált a társadalmi környezet egy cionista sport­klub működésére, valamint, hogy hogyan jelennek meg a társadalmi konfliktusok és az antiszemitizmus a két világ­50. Sporthírlap, 1925. január 18. 51. Magyarság, 1926. november 26. 52. HADAS MIKLÓS-KARÁDY Viktor 1995. 89 53. FODOR Henrik 1913. 153. 54. „Rúgj és rohanj". 55. SZEGEDI Péter 2005. 87-88. háború közötti sportéletben. Mint azt már korábban em­lítettem, a vizsgálat fő tárgyát a futball képezi, hiszen ez az a sportág, ahol a legjelentősebben megnyilvánulnak a fent említett nézetkülönbségek. 5 2 Hosszas viták és több sportoló kiválását követően 1901. március 12-én Kertész Sándor vezetésével megala­kult az MTK futballszakosztálya, mely az 1902-es évet a másodosztályban kezdte, de 1903-ban már az első osztá­lyú csapatok között találkozunk vele. 5 3 Az MTK futball­csapata - a Barcelona és a Sparta Praha mellett - hama­rosan Európa egyik legsikeresebb gárdájává vált, 1919 és 1922 között ugyanis 71 nemzetközi mérkőzésből 51-et megnyert, és csak I l-et veszített el. Magyarországon 191 3 és 1921 között minden bajnokságon az MTK vég­zett az első helyen, mely sikerek hátterében egyértelmű­en a Jimmy HOGAN által megteremtett, hazánkban ek­kor még újnak számító, rendkívül színvonalas és hatékony játékstílus állt. A BTC-vel, az FTC-vel és a VAC-al szem­ben ugyanis az MTK már nem az angol stílusú ún. „kick and rush" 5'' erőfutballt játszotta, hanem a jóval taktiká­sabb, sok passzal és csellel tarkított skót stílust, melynek segítségével könnyedén leszerelték az ellenfél erőteljes, de lassú játékosait. 5 5 120. 278

Next

/
Thumbnails
Contents