Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)

Szőke Judit: Asszimiláció, cionizmus, antiszemitizmus – Valós és szimbolikus küzdelmek a magyar sportéletben a két világháború közötti Magyarországon

2. kép. A VAC férfi tornász csapata Bécsben, 1924 (Maccabi VAC archívum) don született, meggyőződéses cionista ügyvéd volt.

3

9 A VAC alapításának részleteiről egyébként meglehetősen keveset tudunk, erre vonatkozó forrásaink szinte egyáltalán nincsenek, csak közvetett információkkal rendelkezünk. MEISL Hugó a Neues Wiener Sportblatt egyik számában így tudósít a cionista sportklubokról: „Politikai jelentősége a zsidók sportegyesületének abban van, hogy tagjai által belépésük alkalmával fogadalmat tétetnek a zsidó nemzeti eszme mellett, vagyis hogy a zsidóság nem vallási egyesülés, hanem nemzeti faji szervezet. Itt nem törődnek burzsujjal, demokratával, szocialistával, kommunistával, de nem tűrik meg azokat, akik fajilag nem zsidóknak, hanem magyaroknak, németeknek, osztrákoknak stb... vallják magukat... súlyt helyeznek, anyagi áldozatokra való tekintet nélkül a cionista sport egyéni, méltó reprezentálására is. "

4

0 Már a választott név is világosan utal az egyesület sajátos jellegére, hiszen a küzdelemre és harcra utaló vívás, valamint a versengés köré szerveződő atlétika kifejezések

4

1 a cionista testkultúra Max NORDAU által kidolgozott célkitűzéseihez és programjához kapcsolódnak. Az exkluzív „club" elnevezés, pedig jól kifejezi az egyesület zártkörűségét, azt, hogy csak a cionizmus elveivel és - korábban már kifejtett - célkitűzéseivel azonosulni képes, zsidó származású sportolókat tömörítette. A VAC is, akárcsak a többi társadalmi sportegyesület alulról szerveződő, komolyabb háttérszervezettel nem rendelkező sportklubként alakult.

4

2 A klub társadalmi hátterének és beágyazottságának meghatározása ezzel együtt meglehetősen nehéz, hiszen rendkívül kevés forrás áll a rendelkezésünkre ennek pontos és maradéktalan felvázolásához. Az viszonylagos bizonyossággal megállapítható, hogy a VAC klientúrájának nagy része, az MTK-hoz hasonlóan, a budapesti, hatodik, hetedik kerületi zsidó polgárság közül került ki,

4

3 habár a szakosztályok vegyes jellegéből és a rendelkezésünkre álló további forrásokból arra következtethetünk, hogy a VAC sportolóinak társadalmi összetétele meglehetősen változatos lehetett, hiszen a cionizmus ideológiájával azonosulók korántsem 39. DÖMÉNY Lajos budapesti tanulmányai alatt találkozott először a cionizmus eszmerendszerével, melynek hamarosan lelkes hívévé és kiváló agitátorává vált. O hozta létre a Cionista Világszervezet - a leendő zsidó állam megteremtését szolgáló - Zsidó Nemzeti Alapjának magyarországi irodáját, de ő alapította a Kadimah nevű zsidó cserkészcsapatot, és Bokor Árminnal a Zsidó Néplapot, az első magyarországi cionista sajtóorgánumot is. Emellett több cikket is írt a hazai cionista lapokba, valamint tevékeny része volt a budapesti és vidéki cionista mozgalmak megszervezésében is. UJVÁRY Péter 1929. 204-205. 40. Nemzeti Sport, 1921. május 14. 41. Azt hiszem, az nem szorul különösebb magyarázatra, hogy az atlétika szó használatával a VAC nem a keresztény, magyar arisztokráciához és annak testépítő hagyományaihoz kívánt csatlakozni, sokkal inkább a küzdelemre, a harcra utaló szókapcsolatokat kereste. 42. SZEGEDI Péter 2005. 26. 43. HADAS Miklós-KARÁDY Viktor 1995.89-120. 276