Bereczki Ibolya - Cseri Miklós (szerk.): Ház és ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 22. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
Tóthné Pásztor Ágota: A társadalmi csere színterei – Egyesületi székházak Balmazújvároson a 20. század első felében
A székházak beosztása, berendezése A vizsgált szervezetek mindegyikének volt önálló székháza, azonban az egyes szervezetek székházai nem voltak egyforma nagyok. Az épületek mérete a szervezet vagyonától, látogatottságától függött: legnagyobb székháza az Ipartestületnek volt." 3 Jellemző vonás volt, hogy a szervezetek igyekezték bővíteni, korszerűsíteni épületeiket, egyre több helyiséget építve hozzá. A székházak belső tagoltsága hasonló volt: külön volt nagyterem, könyvtárszoba, nagyobb körökben színpad, ivó, szolgalakás." 4 A 48-as Kör feloszlatásakor készült jegyzőkönyv szerint a szervezet épületének „kijárata az Árpád utcára a másik kijárata az Iskola közre nyílik és nagy „L" betű alakban terül el, van benne egy kisebb korcsma helyiség, egy olvasóterem, egy nagyterem, egy konyha, egy borház, egy pincze, egy kamra helyiség és az udvaron deszkából épített W.C. helyiség ezen kívül a padlás helyiség."" 5 Az egyesületi működés egyik legfontosabb feltétele a többféle funkció betöltését lehetővé tevő, megfelelő méretű helyiség volt. A tágas egyleti helyiség megteremtése annyira fontos feltétel volt, hogy már a bérelt székházakat is - amelyek egyébként lakóházak voltak - kisebb mértékben átalakították ennek megfelelően. Az 1905-ben alakult Kossuth Kör egy évvel később a ház tulajdonosának engedélyével a közfalat a körtagok segítségével kibontotta." 6 VERES Péter a Földmívelő Egylet építése kapcsán ezt így fogalmazta meg: „Olyan helyiség kellett hát, ahol a felnőttek külön gyűlésezhetnek és beszélgethetnek, és a fiatalok külön bálozhatnak. A sokféle közös ügyhöz nagy helyiség kellett. Elhatározták hát, hogy az öreg házat lebontják és tágas nagy épületet húznak a helyébe."" 7 A székházak berendezése a lehetőségekhez mérten a funkciókhoz igazodott. A szervezetek működésében az első évektől nagy hangsúlyt kapott az olvasás - művelődés feltételeinek megteremtése. Ehhez olvasó helyiséget, a könyvek tárolásának feltételeit kellett kialakítani. A Polgári Olvasókörben a századfordulón a 600 kötetnyi könyv 2 szekrényben volt elhelyezve. A körnek külön olvasóterme volt, amelyet minden nap használhattak." 8 Az „Olvasókör"" 9 könyvtára is külön szobában volt elhelyezve. 12 0 A 48-as Kör feloszlatásakor készült jegyzőkönyv szerint az olvasóteremnek használt helyiségben lócák, asztalok, fogas, könyvszekrény, újságtartó, rádió, falióra, térkép, fénykép, melegítőkályha voltak. 12 1 A szervezetek nagytermét bálok, bankettek, előadások alkalmával használták. A 48-as Kör nagytermében lócák, asztalok, fogas, fényképek, egy nagy fali tükör 12 2 és egy a zenészek részére szolgáló tribün és egy melegítő vaskályha jelentette a berendezést. 12 3 A funkciók bővülésével, illetve módosulásával, a saját, kimondottan egyleti célokra épült székházak építésével (pl. 48-as Kör) a székházak alaprajzi szerkezete, berendezése tovább változott az évtizedek alatt. Jellemzővé vált az italmérési helyiség kialakítása. 12 4 Az ivó alapvetően a tagok számára biztosította az italfogyasztás lehetőségét, de bevételi forrás is volt egyben, így az utcára is nyitottak voltak, bárki beléphetett egy italra. Jellemző volt azonban, hogy az egyleti ivók szolidabbak, kultúráltabbak voltak, mint a hivatalos vendéglők és kocsmák. 12 5 A 48as Körben a „korcsmai" célokra használt helyiségben egy söntés kerítés fából, lócák, asztalok, fogas, szekrény, „kis melegítős kályha", egy bortörvény és köpőcsésze jelentették a berendezést. 12 6 A körökben rendszeresen megrendezett bankettes bálok és a lakodalmak során további helyiségek is szükségesek voltak a megfelelő infrastruktúrához. A szervezetek egyéb kiszolgáló helyiségei (pl. konyha, kamra, borház, pince) biztosították a funkció megfelelő betöltését. A 48-as Kör konyhájában többek között egy darab két karikás és egy hat karikás berakott tűzhely, vízmelegítő, létrák és húsvágó asztal volt. A borházban konyhai eszközök, hordó, mérleg, súlyok, fekete zászló, nemzeti színű zászló és egy színpadállvány váz, a pincében hordóállvány, hordó, egy boroshordó leeresztő korcsolya és egy beépített stelázsi, a fáskamrában sérült berendezések, a színpad deszkái, balta, kecskeláb voltak. 12 7 I I 3. „Az iparosok meg tudtak maguknak csinálni mindent. " Harangi János közlése. 114. A Polgári Olvasókör és a Kossuth Kör székházaihoz tartozott szolgalakás is. A „Kiskör" elnevezés valószínűleg a székház méretére utal. I 15. BUM. 74. 93. 2. Fényes Samu a 20. század első évtizedének végén az újvárosi körök működése kapcsán megállapította, hogy a „szervezeteknek van saját tágas egyleti helyiségük, ahol munkásbörze, a könyvtár, a felolvasó és vitázó helyiség van."; FÉNYES Samu 1909. 292. I 16. Balmazújvárosi Kossuth Körjegyzőkönyve 1906. I 17. VERES Péter 2004. 143-144. I 18. Magyar Minerva... 1902. 15. 3 I. sz. és 1904. 67. sz. I 19. Pontosan nem lehet tudni, hogy melyik kör könyvtáráról van szó. Az alapítási év ( 1894) a 48-as Kör alapítási évéhez áll legközelebb. A könyvtáros neve megegyezik a 48-as Kör alapító tagjai között szereplő Dobi Istvánéval, akit az alapításkor választmányi taggá választottak. HBmL. IV /B 905/b. 94. es. 3296/1895. 120. Magyar Minerva. ..1912. 121. sz. 121. Továbbá villanyégő ernyővel, bádog petróleum tartály, vizes kanna, alaprajza az épületnek, 8-as fali lámpa, függöny, karszék. BUM. 74. 93. 2. 122. A Polgári Olvasókör bútorainak és ingóságainak jegyzéke szerint a Körnek 1910-ben 25 db kép és 3 db nagy tükör volt a birtokában. BUM 77. 39.4. 123. Továbbá 8-as petróleum lámpa, villanyégő ernyővel, függöny, festett karszék és egy pókhálózó szerepel a leltárban. BUM. 74. 93. 2. 124. Az italmérési engedélyek megszerzésével vált szükségessé az ivók kialakítása. A Kossuth Körben és a 48-as Körben a 20. század második évtizedének végén szerezték meg a hatósági hozzájárulást az italmérésekhez. 125. Az Olvasó Népkörben nem volt ivó. 126. BUM. 74. 93. 2. 127. BUM. 74. 93. 2. 264
